A Japánból származó autók 11--36 százalékos vámhátrányban vannak az EU-ban gyártottakhoz képest, s hátrányuk január elsejétől nő -- jelentette ki a Honda Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Hirotomo Kani felrótta, hogy Magyarország importjában nem ad egyenlő esélyt az országoknak.
A szabadkereskedelmi partnerországokból származó autóimport január elsejétől vámmentessé válik. Emellett az USA el szeretné érni, hogy a 2000 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú gépkocsik -- ma még 43 százalékos -- vámtétele mérséklődjön -- közölte a Világgazdasággal Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke. Amerikai részről azt szeretnék elérni, hogy e kategóriában az EU külső vámszintjére, 10 százalékosra mérsékelje Magyarország a vámtételt -- tudtuk meg Balás Pétertől, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárától. Hozzátette azonban, ez nem ilyen egyszerű. Ám ha ez bekövetkezne, minden WTO-tagországnak biztosítani kellene a csökkentett vámszintet, azaz egyedül az orosz (autó)import, a Lada maradna hátrányos helyzetben.
A magyar--amerikai kormányközi tárgyalások sikere után át kellene strukturálni majd a szabadkereskedelmi partnereken kívüli területekre vonatkozó 13, 23 százalékos vámlépcsőket is, ha a legnagyobb hengerűrtartalmú kocsikra kirótt vámot csökkentik, közölte Győző Gábor.
Januárban teljesen megszűnik a szabadkereskedelmi partnerországokból (EU, CEFTA, EFTA, Törökország és Izrael) származó autók vámja. Ez az 1994 januárja óta folyó lépcsőzetes vámtételmérséklés eredményeként a korábbi -- a hengerűrtartalomtól függő -- 13, 23, 43 százalékról a 2000. évre 1,95, 3,45, illetve 6,45 százalékra csökkent. A szabadkereskedelmen kívüli országokból származó személyautó-importra azonban továbbra is az eredeti vámtételek maradnak érvényben. Már csak azért is, mert a GATT uruguayi fordulójában vállalt csökkentés már lezajlott; jövőre már csak az ipari cikkekre biztosított kvótákat kell eltörölni.
A japán márkák importőreit ugyanakkor a január óta közel 20 százalékkal erősödött jenárfolyam is sújtja, s ez április óta erőteljesen visszavetette a magyarországi értékesítést. Olyannyira, hogy október végéig az elmúlt év első tíz hónapjának eladásaihoz képest csupán a Toyota és a Nissan adott el -- 22, illetve 1 százalékkal -- több személyautót. Subaruból 11,3, Hondából 26,9, Mitsubishiből 31,8, Mazdából pedig 44,1 százalékkal fogyott kevesebb, mint tavaly az első tíz hónapban.
A magyarországi Suzuki-értékesítés is 11 százalékkal csökkent, 23 604-re, de az okok egészen mások. Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. pr-vezetője úgy tájékoztatta lapunkat, hogy nem kapnak elég autót a gyártól a márkakereskedők. Esztergomban ugyanis október végéig a tavaly ilyenkori 54 600-zal szemben 61 800 gépkocsi készült, s ennek köszönhetően 30 százalékkal nőhetett az export.
A magyarországi személygépkocsi-értékesítés egyébként június óta egyszer sem érte el az elmúlt évi szintet. A hullámvölgy augusztusban volt, de az emelkedés azóta sem jelentős. Ennek ellenére még mindig ötezerrel több, 110 264 személyautó talált gazdára tíz hónap alatt, mint az elmúlt év tíz hónapjában, ám ez az eredmény kizárólag az első fél év ragyogó eredményeinek, különösen a márciusi és a májusi kiugró értékesítési számoknak köszönhető.
A tízes toplistán ugyanakkor a legtöbb márka növelte eladásait, a Suzuki mellett csupán a Daewoo és a Ford értékesítési szintje csökkent.