Hamarosan megérezzük az iráni háború pusztítását, jövőre visszatérhet a magyar gazdaság réme - kiderült, kapunk-e olcsóbb eurót a nyárra
Csökkentette a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését az Erste Bank. A pénzintézet elemzői korábban két százalékos GDP-növekedést is sem tartottak elképzelhetetlennek, a közel-keleti háború és a Hormuzi-zoros lezárása következtében azonban ezt már nem tartják elérhetőnek. A hazai gazdaság így 1,4 százalékkal bővülhet idén a tavalyi 0,5 százalék után - derült ki a nagybank csütörtök reggeli elemzői sajtótájékoztatóján.
A magyar gazdaság számára kedvezően indult az év, az első negyedéves, 1,7 százalékos GDP-növekedést ugyanakkor egyszeri pozitív tényezők is befolyásolták.
Az uniós források hazahozatala támogathatja a további növekedést, ezzel együtt a korábban jelzett, két százalékos GDP-növekedés helyett 1,4 százalékos bővüléssel kalkulál idén az Erste.
Az iráni háború belátható időn belüli lezárását illetően oszlik az optimizmus, amit a fokozatosan emelkedő energiapiaci árak is tükröznek – emelte ki Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője.
Kiskereskedelem, akkumulátorgyárak és uniós pénzek húzhatják a magyar gazdaságot
Az üzleti szereplők bizalma historikusan nem túl kedvező jelenleg, a hazai fogyasztói várakozások azonban erősek. A hazai járműiparnál megmaradt az európai irányvonal, az akkumulátorgyártást ugyanakkor az iráni konfliktus okozta olajársokk fellendítheti. A kiskereskedelmi forgalom lassan emelkedik, a fogyasztói bizalom javulásával párhuzamosan, ami stabil alapot adhat a növekedésnek.
Az uniós pénzek hazahozatala további támogatást adhat, pozitív, hogy a felálló új kormány már megkezdte az egyeztetéseket az unió vezetésével a blokkolt források felszabadítására. Az idei másfél százalék körüli növekedést követően ezért jövőre már 2,2 százalékkal emelkedhet a magyar GDP.
Az inflációs várakozások viszont ronthatják a képet, a termelői árakban már most látható az emelkedés, az élelmiszerárakba pedig néhány hónapon belül begyűrűzhet a közel-keleti válság hatása, amit az itthoni aszályhelyzet is erősíthet. Eközben a vállalatok inflációs várakozásai is jelentősen emelkedtek.
A fogyasztói kosarat érintő árszabályozás tarkíthatja a képet, ezért 2026-ban még viszonylag kedvező, 3,2 százalékos inflációval számol az Erste. Az árnyomás java 2027-ben jelenhet meg, ekkor már 4,4 százalék lehet az áremelkedés üteme.
Vakarhatják a fejüket Varga Mihályék
A jelenlegi helyzet jelentős kihívások elé állítja a monetáris politikát is – hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Az iráni háború okozta inflációs kockázatok, az Európai Központi Banktól várt kamatemelések és a bizonytalan külső környezet együttesen a tartós monetáris szigor irányába mutatnak, miközben a forint óriási erősödése és a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumok csökkenése miatt lenne tér a kamatcsökkentésre.
Az MNB jövő keddi ülésén kamattartás várható, júniusban kerülhet terítékre a kamatcsökkentés, de a piaci kockázatok miatt valószínűleg ezt nem lépi meg a Varga Mihály vezette testület. A jegybank jövő héten ezzel kapcsolatban is fontos üzenetet küldhet a piacoknak.
Megelőlegezett bizalom után korrigálhat a forint, 2027-ben újabb erősödés jöhet
A hazai hozamfelárak csökkenése a piac megelőlegezett bizalmát jelzi, a középtávon várható államháztartási és államadósság csökkenést árazták be a befektetők, a magyar gazdaság fundamentumai jelenleg nem indokolják, hogy a magyar hozamfelár például a lengyelé alatt legyen.
Az idei évre hat százalékos GDP-arányos hiányt vár az Erste, amiben már valamilyen kiigazítás is szerepel.
A hitelminősítés tekintetében nagy pozitív meglepetést jelentene, ha már most tavasszal és nyáron javítanák a kilátásokat a nagy hitelminősítők a jelenlegi negatívról. Az őszi felülvizsgálati kör már izgalmasabbnak tűnik.
Első ízben,
- most pénteken a Moody’s,
- majd jövő pénteken a Standard and Poor’s,
- végül pedig a Fitch Ratings
vizsgálja a magyar államadósság besorolását.
Az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumok teljesítése nem tűnik egyszerűnek, de már az eurózónához való csatlakozás prioritássá emelése is pozitív piaci reakciókat váltott ki.
A megelőlegezett bizalmat a forint árfolyama is visszatükrözi. Idén már nagyobb erősödésre nem számít az osztrák pénzintézet, inkább korrekció valószínű, a 360-370-es szint közé csúszhat vissza az euró/forint keresztárfolyam az év hátralevő részében. Idén átlagosan 365-ös euró árfolyamra számít az Erste, hiteles konvergenciapálya esetén azonban lehet tér a további erősödésre középtávon. 2027 végére 350 forintra várják az eurót.
A közös európai fizetőeszközt reálisan tekintve 2030-2035 között vezetheti be Magyarország.
