Negyed század után írt történelmet a Magyar Telekom
Sokat kellett várniuk a Magyar Telekom részvényeseinek arra, hogy a társaság részvénye új csúcsra érjen, miután az árfolyam a dotkom-lufi idején – ami részben telekommunikációs buborék is volt – 2655 forintig is felkúszott. A buborék kidurranása után az árfolyam a mélypontig megtizedelődött, 2013.november 20-án mindössze 272 forintot ért a részvény.

Így ért fel a csúcsra a Magyar Telekom
Szerdán a Magyar Telekom részvényesei a 154 forintos osztalék érkezésének örülhettek, új csúcsnak azonban nem, miután élénk forgalom mellett sokan dönthettek a profit realizálása mellett. Pedig a társaság növekedését több tényező is segítette, míg a részvények szárnyalása igazán az infláció 2022-es elszabadulásával indult be, mivel a szabályozás értelmében a távközlési cégek a drágulás ütemének megfelelő mértékben emelhetik az áraikat. Mivel a Magyar Telekom költségei ennél kisebb mértékben nőttek, miközben a versenytársak is éltek a lehetőséggel, a cég eredménytermelő képessége kiugróan javult.
A cég részvényei még 2022 októberében is csak alig kerültek többe, mint 280 forint, amihez képest a jelenlegi árfolyam több mint tízszeres növekedést jelent.
Az áremelés hatását jól illusztrálja a bevételek és az adózott eredmény alakulása, hiszen míg a 2022-ben 747 milliárd forintos forgalom tavalyra 984 milliárd forintra nőtt, ami 32 százalékos növekedést jelent, addig a nyereség több mint háromszorosára bővült ugyanezen időszak alatt, 63 milliárd forintról 208 milliárd forintra. A cégvezetés pedig a múlt héten azt is közölte, hogy július 1-től újabb 4,4 százalékkal emeli az árait. Az idei első negyedévben a Magyar Telekom adózott eredménye 8,9 százalékkal nőtt, és a menedzsment az év egészére mintegy 10 százalékos növekedést vár a nyereségben.
A cég eredményei tovább javulhatnak idén
Az utóbbi napok raliját egyértelműen segítik a vártnál jobb eredmények és kilátások is, aminek további hátszelet ad a vállalat sajátrészvény-vásárlási programja is, mely múlt hét csütörtökön indult és június 26-ig tarthat. A részvények visszavásárlására a Magyar Telekom 50 milliárd forintot szán, és ebből keddig kevesebb mint 3 milliárd forint fogyott el. Az is kedvező jel lehet, hogy az árfolyamok keddi, több mint 3 százalékos emelkedését hozó napon a vállalat viszonylag kevés pénzt (mintegy 750 millió forintot, a napi forgalom kevesebb mint tizedét) költött el, noha a forgalom kiugróan magas volt. Mindez arra utal, hogy
az árfolyamot nem a sajátrészvény-vásárlások hajtották felfelé, miközben bőven maradt puskapora a cégvezetésnek.
Miután az árfolyam már kedden egy forintra került a történelmi csúcstól, és szerda reggel az is kiderült, hogy ezt főként nem a sajátrészvény-vásárlások hajtották és megérkezett az osztalék is, minden adott volt a csúcsdöntéshez. Ennek ellenére végül szerdán nem sikerült megdönteni a korábbi rekordot, a részvények kiugró forgalom mellett 1 százalékot veszítettek az értékükből. Ráadásul a cég csütörtök reggeli közzététele már jóval nagyobb, 7 milliárd forintot meghaladó sajátrészvény-vásárlásról számolt be a szerdai napon. Csütörtökön azonban már semmi sem állt a történelmi csúcs útjába, az árfolyam már a kereskedés első órájában elért a 2656 forintos árfolyamot, sőt 2670 forintos áron is volt kötés a nap folyamán.
Több mint negyed évszázad után végül sikerült tehát a csúcsdöntés a Magyar Telekomnak.
Természetesen ma 2655 forint jóval kevesebbet ér, mint 2000-ben, de a képet valamelyest árnyalja, hogy időközben a vállalat részvényenként 1143,89 forint osztalékot is kifizetett, ami főként akkor lehet jelentős, ha azokat visszafektették a részvényekbe, hiszen ekkor érvényesülhetett a kamatos kamt hatása, ami 25 év alatt messzire mehetett.


