A magyar vetőmagpiacon vannak hazai és nemzetközi cégek is, ezek többsége betartja a magyar vetőmagtörvény előírásait, és csak az Országos Mezőgazdasági Minőség-ellenőrző Intézet (OMMI) által köztermesztésre engedélyezett fajtákat kínálja -- mondta lapunknak a Vetőmag Terméktanács illetékese. Pavelka Árpád szerint a zöldségmag-felhasználók egyik része profi zöldségtermelő, a másik amatőr vagy házi kertész. Az előbbiek döntően a világcégek áruit használják, utóbbiakat pedig inkább a magyar vetőmag-forgalmazók látják el. Emögött az áll, hogy a nagy forgalmazók vezetői szinten is találkoznak a gazdálkodókkal, szinte személyes marketinggel, a termesztéstechnológiák átadásával, szaktanácsokkal szolgálva értékesítik a kiválasztott magvakat. A hobbikertészek viszont alig találkoznak a vetőmag-szaporítókkal, illetve a kereskedelmi szakemberekkel, inkább a bolti eladókkal van kapcsolatuk a vásárláskor.
Már egy évtizede megszűnt a hazai vetőmag-ellátási kényszer, amikor az egy-két vetőmagcég köteles volt a várható igény szerinti mennyiségű kerti magot a piacra dobni. Rossz termés esetén ezt akár importból is biztosítaniuk kellett. Pavelka Árpád szerint ma a várható vetésterületet nem is ismerik a magkereskedők. Annyit azonban tudnak, hogy a köztermesztésben mintegy 1700 zöldségvetőmag-fajta használható, ennyit jegyeztek be.
Néhány zöldségfajta vetésterülete -- döntően a konzervipar piacvesztése miatt -- az elmúlt években látványosan csökkent. Ilyen a paradicsomé, amelynek a termőterülete a korábbinak a 20-22 százaléka, s a szabadföldi paprika, amelynek területe a korábbi harmadára esett. Igaz, hogy egyben nőtt a fólia alatti termőterület, de nem annyival, hogy a vetőmag-felhasználók a korábbi mennyiséget igényelnék.
A Vetőmag-kereskedők Szövetségéből mintegy 50 cég foglalkozik kereskedéssel, egy részük szaporítással is. A szaporítás és a kereskedés többnyire jó, illetve elfogadható hasznot hozó üzlet -- mondta Pavelka Árpád, aki egyben a kecskeméti ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. termeltetési és kereskedelmi igazgatója is.
Pavelka Árpád szerint a szakma -- és a nemzetgazdaság -- számára is roppant hátrányos, hogy szinte teljesen visszaesett a kerti magok devizát hozó exportcél-termeltetése. Holott a világ szinte minden táján továbbra is lenne igény a magyar zöldségvetőmagokra. Ezt a lehetőséget a nálunk dolgozó multik valamennyire kihasználják, viszont az agrár-középvállalkozók megerősödése érdekében célszerű volna ezt a rendszert feléleszteni.
A legnagyobb feladat, hogy a gazdálkodóknak az értékesítési oldalt valaki üzleti alapon megszervezze, a vetőmagtermelést és -szaporítást kidolgozza. Kezdetben ennek anyagi alapjait is szükséges lenne megteremteni. Szükség volna az új, támogatott felvásárló- és exportálószövetkezetekre vagy integrátorokra is.