A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2001. február 15-én tette közzé határozatát arról: megállapította a debreceni székhelyű Déli Autópálya (DAP) Rt. fizetésképtelenségét és elrendelte a cég felszámolását. A feladattal a berettyóújfalui Juris-Invest Kft.-t bízta meg. Kökényesiné Butt Irén, a felszámoló cég ügyvezetője lapunkat arról tájékoztatta: jelenleg még semmit sem lehet tudni a DAP anyagi helyzetéről, mint ahogyan a ki nem elégített követelések bejelentésének határideje is csak később jár le. A DAP-nál a felszámolás kezdetén mindössze három alkalmazott dolgozott -- őket most elbocsátották; a műszaki igazgató és az ügyvezető már régebben fölmondott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a DAP könyveit tavaly április óta nem vezetik, az a cég, amely ezt a munkát végezte, felmondott, mert nem fizették ki számláit.
A Cégtár 2000 céginformációs rendszer adatai szerint a DAP -- akkor még kft. formában -- 1991. február 20-án jött létre, 53,8 millió forintos törzstőkével, majd 1992 novemberében részvénytársasággá alakult. Ekkor apportálták -- 103,5 millió forint értékben -- a sztrádaterveket is a cégbe, amelynek azonban ezenfelül mindössze 6,5 milliója volt. 1997 decemberében következett be egy -- a társaság anyagi helyzetéhez képest jelentős, ám a 330 milliárdosra becsült projekthez viszonyítva nagynak nem mondható -- tőkeinjekció: egy török befektetőcsoport, a Begendik kereskedőház 115 millióval beszállt az rt.-be, megszerezve egyúttal a részvények 51 százalékát.
A cégadatok tanúsága szerint a DAP-nak ugyan Debrecenben volt a székhelye, de fióktelepet Budapesten, Kaposváron, Nyíregyházán, Kiskunhalason és Békéscsabán is működtetett. A részvényesek között 163 települési, illetve megyei önkormányzat is van, külön-külön azonban egyikük részesedése sem jelentős. Bács-Kiskunból 21 településnek összesen 2,2 milliója, illetve a megyének 3 milliója fekszik a DAP-ban.
Az összesen 723 kilométer hosszú autópálya gondolata az 1980-as évek legvégén merült fel, mint a Lisszabontól induló nyugat--keleti sztráda különleges fontosságú magyar szakasza. Miközben azonban szinte egymást érték a bejelentések, hogy milyen jelentős bankok és pénzügyi alapok szállnának be a 3 milliárd dolláros (akkori árfolyamon: 300 milliárd forintos) beruházás megvalósításába, a valóságban csupán annyi történt, hogy elkészült a tervdokumentáció, amelynek mindössze 300 millió forintos költségeit azonban a DAP nem volt képes fedezni. A teljes tervcsomagnak ma körülbelül egyharmada van a társaság tulajdonában, egyharmadát a tervezők visszatartották (ki nem fizetett számláik fejében), a maradék pedig a szintén felszámolás alatt lévő, kalandos sorsú, László András-féle Co-Nexus Rt. cégében fekszik.
A déli autópálya története a nekiveselkedés, a délibábkergetés és bizonyos értelemben a nagyotmondás története is. Az ország adott gazdasági helyzetében, figyelembe véve azt, hogy az autópályáknak még a sugaras rendszere sem épült ki, nyilvánvaló fantazmagóriának tűnik egy olyan -- délen húzódó -- kelet--nyugati folyosó, amely logikusan egy hálózat utolsó szakaszaként épül meg. Itt erről soha sem volt szó, noha 1995-ben a szervezők szerették volna, ha a sztrádaterveket a hivatalos kormányprogram rangjára emelik: a Lotz Károly vezette közlekedési tárca úgy reagált: haladéktalanul kiírja a koncessziós pályázatot, ha a DAP Rt. eleget tesz a törvényi előírásoknak, valamint kellően tőkeerős partnerek a finanszírozásra is garanciát nyújtanak. Ez sohasem következett be. Nem vezetett sikerre egy alig 32 millió dolláros zártkörű részvénykibocsátás sem. Másfelől nézve az is bizonyos, hogy a déli autópálya alighanem valóban föllendíthette volna az érintett térségek gazdaságát -- nem véletlen, hogy ennyi önkormányzatot sikerült a tulajdonosok közé szervezni.
A nagyszabású tervek közül semmi sem vált valóra; és a török üzleti körök által beígért dollármilliárdok sem mozdultak meg. Azt, hogy a DAP Rt.-nek milyen a tényleges anyagi helyzete, vagyona fedezetet nyújt-e a követelésekre, nem tudja senki, mint ahogyan kérdéses, hogy a könyvekben 100 milliós értéken nyilvántartott tervek (azaz: azok egyharmada) érnek-e bármit is. Ha nem lesz déli autópálya, akkor nyilván semmit.
A jövő azonban még hozhat meglepetést -- egy e heti információ szerint izraeli befektetők érdeklődnek a projekt iránt.