A közétkeztetés második "Waterlooja"

Az elmúlt öt év átlagában kimutatható, 6-8 százalékos inflációtól lényegesen nagyobb áremelkedés sújtotta az ágazatot -- állítja Istenes Sándor, a veszprémi Cserhát Kft. ügyvezető igazgatója. Az élelmiszer-infláció 20-25 százalékra, ezen belül a húsáruk áremelkedése egy évre számítva 25--32 százalékra tehető. A minimálbér-emelésben országosan a munkavállalók mintegy 25 százaléka érintett, ez a dunántúli cégnél 81, a szakmai átlag pedig 60-70 százalék körüli.
A 43 alkalmazottat foglalkoztató társaságnál a minimálbér-emelésből eredő többletkiadás az idén várhatóan eléri az ötmillió forintot. Ezzel szemben a 18 százalékos normaemelés, amelyet például a veszprémi önkormányzat a diákétkeztetésben el tud ismerni, csak az adagok 15 százalékos csökkentésével tartja a veszteséghatár felett a közétkeztetést vállaló cégeket. Annak, hogy egyre kevesebben veszik igénybe ezt a szolgáltatást, többek között az is oka, hogy az úgynevezett melegétel-utalványok 2200 forintos adómentes sávja -- a jelentős áremelkedések ellenére -- két év óta változatlan.
A szakma olyan pályázatokat tartana szükségesnek, amelyek segítségével a legszükségesebb technológiai korszerűsítéseket végrehajthatnák a magyar gasztronómiára építő harmadosztályú, közétkeztetést végző vállalkozások.
A 25 dolgozót foglalkoztató Expressz évente egyszer érvényesíti áraiban a költségek növekedését. A hevesi megyeszékhelyen is azt tapasztalják, hogy egyre kevesebben veszik igénybe a közétkeztetési kedvezményt, miután a 2200 forintos "normát" még ki kell egészítenie a vendégnek ahhoz, hogy normális adagot tudjon vásárolni -- tudtuk meg a közismert sportszakember, Puhl Sándor tulajdonában lévő egri Expressz étterem vezetőjétől. Tóth Sándorné elárulta, hogy naponta háromszázan étkeznek a belvárosi Expresszben, csaknem 15 cég, illetve hatóság emberei járnak hozzájuk nap mint nap ebédelni, és hozzávetőleg ennek a fele veszi igénybe az úgynevezett melegétel-utalványt. Az étterem üzemeltetői úgy tartják, ha belátható időn belül nem emelik az adómentességi sáv felső határát, úgy nem is lesz érdemes közétkeztetésről beszélni. Az étterem számára további gondot okoz az az egri "specialitás", miszerint a nem üzemi konyhának minősülő étteremnek még idegenforgalmi adót is kell fizetnie.
Debrecenben a közétkeztetés legnagyobb problémája -- az egyre keményebb versenyhelyzet mellett -- a fizetőképes kereslet hiánya. Elfogadható áron meleg ételt kínálni az egyre emelkedő nyersanyag- és energiaárak miatt egyre kevésbé lehetséges -- fogalmazott Kiss Lajos, a debreceni székhelyű Teletál Bt. Ügyvezetője. A társaság 10 éve foglalkozik közétkeztetéssel, naponta mintegy 1500 adag meleg ételt készítenek. Véleménye szerint a közétkeztetés helyzetének javítása kedvezően hatna a mezőgazdasággal foglalkozó kistermelőkre is, hiszen nőhetne a beszállítók száma.
A Fanny-Line Kft. számos nagy debreceni cégnek biztosítja a meleg ebédet. A vállalat tulajdonosa szerint nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nekik 150-200 forintból kell előállítani olyan minőségű étket, amit otthon a háziasszonyok körülbelül 500 forintból hoznak ki.
A Sodexo Székesfehérváron két konyhát is üzemeltet. A mostani körülmények között nem könnyű a helyzetük, mivel a városban egyes becslések szerint legalább 8-10 ezer adagnyi felesleges kapacitása van a nagykonyháknak. Azok jártak jól, akik még korábban határozatlan idejű szerződéseket tudtak kötni az iskolákkal. A határozott idejű szerződések lejárta után ugyanis már közbeszerzési pályázatot kellett kiírni az ötmillió forintos határ miatt. Székesfehérváron még arra is volt példa, hogy erre a szabályra utólag kellett figyelmeztetni az egyik iskolát, és fel kellett bontatni egy frissen kötött megállapodást.
Rostási Szabó Józsefné az Árpád Szakközépiskola konyháján naponta 2000 adag ételt készít el, melyet részben más iskolákba szállít. Úgy látja: tisztességes üzletvitel mellett minőségi szolgáltatást lehet nyújtani, de a szűk keret semmiképpen sem bír el olyan nagy létszámot, mint amely egy-két nagy cégre jellemző.
Nyíregyházán napi öt és fél ezer adag ebédet főznek iskolai és munkahelyi étkeztetésre a Start Rehabilitációs Vállalatnál. Mint Gál Ferenc vendéglátói osztályvezető elmondta, igazán biztos piac csak a diákétkeztetés, mert azt az önkormányzat vállalkozóknak adta ki. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat állapítja meg, napjainkban egy általános iskolai ebédet 125 forintos nyersanyagnormából kell kihoznia a vállalkozónak.
A közel kétezer munkahelyi ebéd java része a Volán báziskonyháján készül. Elmúlt az a világ, amikor a cégek befizettek dolgozóiknak, most a gyakorlat szerint 10--50 adagot szállítanak ki az egyes melegítőkonyhákra. Itt a munkáltató által adott étkezési hozzájárulást is beszámítják, egyébként egy napi menü ára 270 forint. A Start önkiszolgáló konyháján a környék cégeitől félezren ebédelnek naponta, többségük leadja a munkáltatótól kapott étkezési utalványt, s ezzel kerül kevesebbe az elfogyasztott ebéd.