Gazdára vár a budapesti geotermikus kincs kiaknázása
A Szabályozott Tevékenységek Felügyleti Hatósága (SZTFH) visszautasította a Budapest területére beadott összes geotermikus kutatási engedélykérelmet, köztük a Molét is, amelyet a társaság 2024 végén készített. A földhőpályázatok visszautasításának egységes indoka a korábbi termálvíz-hasznosítás érdekének megvédése volt, a Geotermikus Energia Bizottság szakmai javaslata alapján.
Védeni kell a budapesti termálkincset
Erről a Világgazdaság korábban beszámolt, ahogyan arról a jogi furcsaságról is, hogy előbb indult el az államilag finanszírozott Budapest Geotermikus Kutatási Program, és csak később, a pályázatok beérkezése után született meg a budapesti termálkarszt hidrodinamikai és hőtranszport modellezésének eredménye. A modell geotermikus hasznosítás szempontjából
- tiltott,
- korlátozott
- és engedélyezhető
zónákra osztotta a főváros területét.
A kérelmek által megcélzott geotermikus kutatások és beruházások pedig a SZTFH elnöke által zárttá nyilvánított területen valósultak volna meg, amelyeken védeni kell a korábbi termálvíz hasznosítások érdekét. A rendeletváltozás lényegéről az Mgte akkor részletesen beszámolt.
Azonban a geotermikus szempontból zárt terület kijelölését megalapozó rendeletmódosítás 2025. augusztus 3-án lépett hatályba, tehát jóval a geotermikus kutatási kérelmek benyújtása után.
A földhő ott van, a koncesszió sehol
Az ügyet a Magyar Geotermális Egyesület (Mgte) elnöke, Szita Gábor most azért vette elő, mert nyitva maradt a kérdés: ki szerzi majd meg a budapesti geotermikus koncessziós jogot, és vele együtt Magyarország legnagyobb koncentrált hőpiacát, ha az Energiaügyi Minisztérium ismét közzétesz egy koncessziós pályázati felhívást.
A koncesszióval a Világgazdaság már egy másik társaság, a Pannergy kérelmének elutasítása kapcsán is foglalkozott. Tavaly augusztusban azonban a hatóság nem visszautasított egy kérelmet, hanem visszavont egy már kiadott kutatási engedélyt. Indoklása szerint ugyanis az érintett engedély olyan területre vonatkozik, amely időközben zárt koncessziós területté minősült, a Pannergynek pedig ott nincs koncessziós joga. Ismertettük a Pannergy és az SZTFH akkori állásfoglalását is.
Geotermikus Budapest néven 2020-ban tett közzé felmérést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a főváros ígéretes földhőpotenciáljáról.
Eszerint Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainak gázfelhasználását 30-50 százalékban kiválthatná termálvízalapú fűtés, Rákospalotán pedig az egészét.
A hévizekkel való gazdálkodást megkönnyítené a hévforrások egységes védőterület-kijelölése. Az adottságok alapján hévizes vagy akár hideg vizes alapú hőszivattyús ellátásra a fővárosi panel lakótelepek többségénél és az irodaháznegyedekben is lehet mód, különösen Angyalföldön, a Csepel-szigeten, Őrmezőn, Kelenföldön és Újpesten. Sekély hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek egyedi lakóházak, társasházak és lakóparkok ellátására a város számos részén használhatók.
Saját területén kutat a Mol
A Mol tevékenységében kisebb-nagyobb súllyal évtizedek óta jelen a földhő hasznosítása. A társaság Százhalombattán, a Dunai Finomító területén és környezetében kutatott geotermikus energia után és végzett ehhez 3D szeizmikus méréseket. Arra keresi a választ, hogy van-e a területen olyan magas hőmérsékletű rétegvíz, amelyet hasznosíthatna a finomító. Kálócfa és Ócsa–Nagykáta hőhasznosítási lehetőségeit is fejlesztése a társaság 2025 utolsó negyedéves jelentése szerint. Megkezdődött továbbá a horvátországi Lescan közelében is egy projekt műszaki előkészítése.
