Sokáig nem heverjük ki az iráni háborút: pár hét alatt már a koronavírus-járvánnyal vetekszik – most is látszanak a hosszú távú hatások
Az iráni háború gazdasági hatása már most a koronavírus-járvány okozta globális válság felével ér fel, és a helyzet egyre romlik. Az energiasokk súlyos inflációt és gazdasági lassulást hozhat, miközben a piacok még mindig alábecsülik a veszélyt.
Hat héttel az iráni konfliktus kirobbanása után egyre világosabb: a világgazdaság újabb komoly sokkot kapott. Az Egyesült Államok és Izrael katonai lépései, valamint a Hormuzi-szoros lezárása alapjaiban rengették meg az energiaszektort, amelynek hatásai most kezdenek begyűrűzni a gazdaság egészébe.
A globális karantén nem fájt annyira, mint az iráni háború
A helyzet súlyosságát jól mutatja egy egyszerű összehasonlítás. A 2020-ban kezdődő Covid-lezárások idején a globális üzemanyag-fogyasztás közel 20 százalékkal esett vissza.
Most nem a kereslet zuhant be, hanem a kínálat sérült: a világ olajellátásának mintegy 20 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson. Ha ez teljesen kiesne, az gyakorlatilag egy koronavírus-járvány méretű sokkot jelentene.
A valóság ennél valamivel enyhébb, de még így is rendkívül súlyos. A különböző alternatív megoldások – például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kerülőútvonalai, valamint a stratégiai készletek felszabadítása – mérséklik a kiesést. Ennek ellenére napi 10-15 millió hordós hiány alakult ki, ami a Covid-válság kétharmadának felel meg.
Összességében a jelenlegi sokk nagyjából a pandémia felének tekinthető.
Ez azonban még mindig hatalmas. A kereslet és kínálat egyensúlyához akár 10 százalékos fogyasztáscsökkenésre lenne szükség, amit a gazdaság csak jelentős áremelkedés árán tud kikényszeríteni. A becslések szerint ehhez akár 100 százalékos olajár-emelkedés is szükséges lehet.
Négyéves mélypontra lökheti Délkelet-Ázsia gazdasági növekedését az iráni háború
Az infláció a koronavírus szintjére emelkedik. Egy friss előrejelzés a gazdasági növekedés jelentős visszaesését jelzi.
A piac egyelőre nem teljesen tükrözi ezt a kockázatot. A nyersolaj és a földgáz ára ugyan már mintegy 60 százalékkal emelkedett, de a finomított termékeknél még durvább a helyzet. Az európai dízel ára például már megközelítette a hordónkénti 150 dolláros szintet.
Ennek oka részben a finomítók extraprofitja. Az úgynevezett „3-2-1 crack spread” – amely a finomítói árréseket méri – drasztikusan megugrott:
- míg korábban 23 százalék volt;
- mostanra 56 százalékra emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak az alapanyag drágul, hanem az átalakítás költsége is jelentősen nő.
A gazdasági hatások egyelőre még csak körvonalazódnak, de az irány egyértelmű: stagfláció fenyegeti a legnagyobb gazdaságokat. Ez egyszerre jelent magas inflációt és gyenge gazdasági növekedést. Az energiaimportáló országok különösen sérülékenyek: például az Egyesült Királyság esetében már most 0,7 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak.
Az inflációs várakozások is emelkednek, különösen Európában. Az eurózónában két évre előretekintve már 1 százalékponttal magasabb inflációval számolnak a piacok, míg az Egyesült Királyságban ez 1,26 százalékpont. Ez arra utal, hogy a drágulás tartósabb lehet, mint azt sokan remélik.
Közben a jegybankok nehéz helyzetbe kerültek: ha kamatot emelnek, azzal tovább lassítják a gazdaságot, ha pedig nem lépnek, az infláció szabadulhat el.
Az egyensúly megtalálása egyre bonyolultabb, különösen úgy, hogy a helyzet gyorsan változik, és még mindig kevés a megbízható adat.
A legnagyobb kockázat jelenleg az, hogy a piacok ismét alábecsülik a veszélyt – ahogyan azt 2022-ben, az ukrajnai háború kezdetén is tették. Akkor az infláció végül jóval magasabb lett a vártnál. Most is hasonló forgatókönyv körvonalazódik.
A koronavírus-járványnál is súlyosabb hatása lehet az iráni háborúnak, megismétlődhet a 2008-as adósságválság
Gazdasági visszaesést okozhat a konfliktus. Az iráni háború nem csupán az energetikai szektort sújtja, a negatív hatás kiterjed minden másra is.
