A vasúttársaságnál veszélybe kerülhet a munkabéke, amennyiben a magasabb infláció miatt nem módosítják a hároméves bérmegállapodást. A három reprezentatív érdekvédelmi szervezet -- VSZ, VDSZSZ, Mozdonyvezetők Szakszervezete -- álláspontja ebben a kérdésben megegyezik, s a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ülésén ezt már felvetették -- mondta érdeklődésünkre Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Hozzátette, a MÁV vezetése egyelőre elzárkózott a tárgyalástól, de a szakszervezetek elvárják, hogy ez ügyben járjon el a tulajdonosnál, s tegye meg a szükséges lépéseket.
Egyelőre nem tudott konkrét megállapodásról beszámolni Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, foglalkoztak már a kérdéssel, de a közös álláspont kialakításánál nincsenek könnyű helyzetben, hiszen mintegy 500 cég -- köztük kis- és középvállalkozások, multik -- tartozik tagjaik sorába.
A tervezettnél magasabb infláció miatt a legfeszítőbb gondok az eddig 40 ezer forint fölött keresők körében vannak, hiszen cél, hogy esetükben is nőjenek a reálkeresetek -- mondta Bereczky László, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Szakszervezetek (Medosz) főtitkára. Az idén legalább 13,5-14,5 százalékos bérfejlesztést kellene elérniük az ágazatban. Már az is jelentős lépés volt a kormány részéről, hogy az OMT-s megállapodáshoz csatlakozott.
Ez a szakszervezet arra törekedett, hogy a cégekkel történő megállapodások révén meghaladja a 12,5 százalékot az idén a bérek emelése. Ezt még a tartósan állami tulajdonban lévő agrárvállalkozások esetében is el akarták érni. Gondok ennek ellenére adódnak, hiszen a mezőgazdasági keresők az országos szakmai fizetési lista második felében vannak, és pozícióik a magasabb minimálbér bevezetésével sem javultak.
Nem lepte meg őket a kormány mostani álláspontja, mert az idei bérmegállapodások kidolgozásánál eleve 8 százalékos inflációval kalkuláltak az Édoszban -- mondta Kapuvári József, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Az alapbérek növekedését ennek megfelelően 10-11 százalék körülire tervezték, de úgy véli, hogy a valóságban ezek átlaga az idén 12 százalék fölé emelkedik.
A kormány mostani "beismerése" nem okozott akkora meglepetést számukra, hogy emiatt utólag nagyobb fizetésekért kellene fellépniük, mert a bérfejlesztési követeléseknél a gazdaságkutatók 2-3 százalékkal magasabb előrejelzéseit és nem a kabinetek alacsony inflációra vonatkozó elképzeléseit vették alapul. A kormányok ugyanis többnyire néhány százalékkal alábecsülik a drágulást.
A Magyarországon egyenként is több ezer főt foglalkoztató multinacionális cégek legtöbbje évente egyszeri és inflációkövető fizetésemelési gyakorlatot folytat. A Philips-csoport itteni cégeinél mindig az elmúlt évi pénzromlás mértékéhez igazítják a béreket, így az idei infláció majd csak a jövő évi fizetéseket befolyásolja -- emelte ki Nagy Károly humánpolitikai igazgató. Hozzátette, a csoporthoz tartozó egyik legnagyobb termelőüzemben, Székesfehérváron mindez a szakszervezettel egyeztetett és a kollektív szerződésben rögzített módon történik.