Orosz-ukrán háború: Moszkva új mestertervvel állt elő – özönvizet zúdítanának Kijevre
Ahány forrás, annyi verzió kering az orosz–ukrán háború legújabb fordulatairól. Moszkva szerint bekerítettek Pokrovszknál (2016-ig az orosz nevét, Krasznoarmejszket használták) több ezer ukrán katonát, akik lassan kezdik megadni magukat.
Az oroszok fotókkal is próbálják igazukat bizonyítani. Az ukránok az ellenkezőjét állítják. Oleg Ivannyikov nyugállományú alezredes, a történelemtudományok kandidátusa az Argumenti i Fakti című orosz lapnak adott interjújában azt mondta, hogy
a foglyul ejtett ukrán katonák egy része – akiket itt a Donbaszban soroztak be évekkel ezelőtt – ha teljesíti a biztonsági vizsgálatok követelményeit, beléphet az orosz hadseregbe, és harcolhat az ukránok ellen.
Ezzel szemben az ukránok azt állítják, hogy a pokrovszki bekerítés ténye nem igaz – írja a Dzerkalo Tizsden című ukrán lap. Tegyük hozzá, még ha igaz is a hatezer ukrán katona csapdába ejtése, érdemben sokat nem változtat az erőviszonyokon. Továbbra is Oroszország van katonai fölényben. Mindkét oldalon a teljes frontvonalon oldalanként csaknem egymillió katona feszül egymásnak. Az ukránok szerint az oroszok alig használnak nehezebb harci technikát (harckocsikat), mert félnek az ukrán drónoktól.
A harcok mérete sem összevethető például a térségben lezajlott második világháborús ütközetekével. A második világháború egyik legnagyobb szovjet–német összecsapásában, az innen alig négyszáz kilométerre lévő kurszki csata színhelyén 1943 július–augusztusában a fő összecsapásban mintegy
- 6 ezer harckocsi (2700 német, 3300 szovjet),
- kétmillió katona és
- 4 ezer repülőgép vett részt.
A mostani konfliktusokban három-négy tankból és/vagy páncélozott harcjárműből álló mini egységek, pár motorkerékpáros rohamosztagossal felerősítve, ütköznek meg a Don-medence harcterein.
Még az állítólagos tények, műholdadatok alapján rajzolt, összeállított ISW (amerikai) ukrán harctéri térkép is csalóka, félremagyarázható, noha 13 ISW-munkatárs állította össze. (Institute for the Study of War, Háborús Tanulmányok Intézete, egy amerikai, washingtoni székhelyű, nonprofit és pártfüggetlen kutatóintézet.) Ugyanolyan kék színárnyalattal ábrázolják az ukránok által ellenőrzött területeket, mint a friss ukrán támadások állítólagos eredményét. Az ellentmondásos ISW-térkép szerint Ukrajna összefüggő, hetven-száz kilométeres fronton ellentámadásban van az oroszokkal szemben – ami nyilvánvalóan nem igaz.
Orosz–ukrán háború: Moszkva elárasztaná Kijevet
Moszkva közben egyre komolyabban fontolgatja egy Kijev elleni megsemmisítő erejű csapás végrehajtását. Az Oresnyik közepes hatótávolságú (5500 kilométerig bevethető) hipersebességű, kinetikus fegyver bevetéséről van szó, amellyel kiiktatnák a jelenlegi vezetést. A mintegy tízszeres hangsebességgel a földnek ütköző, egy hordozórakétánál összesen 36 keményfém harci rész – nyílhegy alakú, különleges fémötvözet – behatolna a földbe, áttörné a vasbeton védőrétegeket és megsemmisítené a kijevi vezetés mélyen a földbe ásott bunkereit a bennük tartózkodókkal együtt. Jevgenyij Mihajlov oroszországi katonai szakértő szerint az Oresnyik rendszer képes a feladat végrehajtására. Reagálásra kevés idő maradna, mert
az Oresnyik – ha feltételezzük, hogy Breszt mellől, fehérorosz területről indítják – 2-3 perc alatt megteszi az 550 kilométeres távolságot, eléri a célt, Kijevet.
Kijev (részleges) elpusztítása mind gyakrabban szerepel Oroszország publikált terveiben. Mint az ukrán sajtó írja, Oroszország még a szovjet időkből adódóan jól ismeri a Dnyeperen épített kijevi gátrendszer sebezhető pontjait. Ha ezt a gátrendszert felrobbantják, árvíz öntheti el a főváros alacsonyabban fekvő részeit. Cunami nem lesz, ahhoz nincs elég víztömeg a tárolóban, de
az árvíz így is elviselhetetlen károkat zúdítana az ukrán főváros lakóira.
A nyugati szakértők félelmeivel ellentétben ehhez nincs szükség atomfegyverre. Elegendő egy hipersebességű Oresnyik rakéta vagy egy Szu–34-esről indított háromtonnás irányítható légi siklóbomba (UMPK FAB-3000 M-54-es).
Moszkva szerint a Nyugat már hozzányúlt a befagyasztott orosz vagyonhoz
Közben a gazdasági-diplomáciai front sem tétlen. Orosz források szerint a nyugat-európai „kemény mag” már hozzányúlt az orosz állam elsősorban Belgiumban különleges bankbetétként tartott, százmilliárd eurónál is nagyobb tartalék eszközeihez – anélkül, hogy Trump elnök ehhez hozzájárulását adta volna.
A manőver, azon túl, hogy a magát megtámadottnak tekintő Ukrajna szempontjából jogosnak tűnik, néhány fontos, a nemzetközi gazdasági, pénzügyi jogot érintő kérdést vet fel. Mindenekelőtt:
- van-e olyan nemzetközi szabály, testület (grémium), amely ezt a kérdést vizsgálja, és válaszai is vannak? A válasz: nincs.
- A második alapkérdés: azok az államok, amelyek hozzányúltak, magyarán kisajátították az oroszországi tartalékokat, gondoltak-e rá, hogy a világ többi állama, amely tartalékainak őrzését Moszkvához hasonlóan „kiszervezné”, a jövőben hozzájuk vagy patronált államaikhoz viszi-e a busás hasznot hozó, borsos őrzési díjat jelentő tartalékait? Vagy félni fognak, hogy az „őrző” ország ilyen-olyan megfontolásból igazságtalannak tartja a tartalékok tulajdonjogát, és ő maga teszi el, vagy egy másik állam kezére játssza azt?
Zelenszkij sötét oldala
Közben a diplomáciai fronton is körbe-körbe forog minden. Úgy tűnik, hogy az EU is pozíciót válthat, megvizsgálja az eddig elképzelhetetlent, hozzányúl a szent tabuhoz, hogy a Zelenszkij-rendszer is korrupt lehet. A befolyásos Politico eresztett meg egy cikket ez ügyben. A cím sokatmondó: A Zelenszkij-uralom sötét oldala.
Törökország is jelentkezett ismét, hogy helyt adna az ukrán–orosz béketárgyalások újabb fordulójának, idézi az Unian a török külügyminisztert, Hakan Fidant. Ez lenne a két ország közti tárgyalások negyedik fordulója. Az ajánlat vonatkozik a két ország vezetőjének személyes találkozójára is Isztambulban.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
