Ütött az óra: faképnél hagyhatja az IMF Volodimir Zelenszkijt, nem ad neki több pénzt – nyugat-európai ország döntheti be Ukrajnát
Az Európai Unióban komoly aggodalomra ad okot, hogy Belgium elutasító álláspontja miatt nem sikerül támogatni az EU által kezdeményezett, Oroszország fagyasztott állami vagyonaiból származó, Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós hitelkeretet. Ez a fejlemény veszélyezteti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folytassa Ukrajna pénzügyi támogatását, amely kritikus az ország gazdasági stabilitása és a háborús költségek finanszírozása szempontjából.
Az Epravda emlékeztet: az IMF nyolcmilliárd dolláros hároméves hitelprogramját nagyban befolyásolja az EU hitelének ügyében a megállapodás hiánya, ugyanis az IMF a EU-s ügylettel kapcsolatban vár stabil pénzügyi hátteret Ukrajna hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Belgium pénzügyi és jogi fenntartásai miatt csökkentek az esélyek az EU-támogatás véglegesítésére az IMF év végi döntő üléséig.
Az EU-ban egyes vezetők így sürgetik az ügy gyors rendezését, hiszen a késlekedés visszaveti a nemzetközi befektetők és hitelezők bizalmát Ukrajna iránt, ami negatívan befolyásolná a reformok folytatását és a pénzügyi támogatás folyamatosságát. Az amerikai támogatás visszaesése miatt az IMF-program különösen az EU súlyát növeli az ukrán pénzügyi rendszer fenntartásában.
Ukrajnának sürgősen szüksége van a finanszírozásra a költségvetési hiány és a háborús kiadások fedezésére. A hitel megszerzésének elmaradása lavinaszerű bizalomvesztést idézne elő, ami súlyos következményekkel járna az ország gazdasági helyzetére nézve. A kérdés megoldására az EU-csúcson december közepén lehet esély.
Az EU terve a befagyasztott orosz vagyonnal
Az Európai Unió vezetői az októberi csúcson kiizzadtak magukból egy dokumentumot, hogyan lehetne az orosz–ukrán háború elején befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna javára felhasználni. Bár a konkrét összegekről, sem más lényeges kérdésről nem született döntés, az elméleti keret valamennyire kirajzolódott.
Az EU nem tervezi Oroszország vagyonának végleges elkobzását. Ehelyett egy összetett, de körültekintően megfogalmazott mechanizmust dolgozott ki:
- Biztosított kölcsön: az EU szerződést kötne az Euroclearrel, a brüsszeli pénzügyi közvetítővel, aki nagy mennyiségű befagyasztott orosz eszközt kezel. Az Euroclear ezen eszközök fedezetével kölcsönt adna az EU számára.
- Pénz Ukrajnának: az Európai Unió továbbítaná ezt a kölcsönt Ukrajnának, mely így éves szinten akár 45 milliárd euróhoz is hozzájuthatna 2026 és 2028 között. Ez a pénz létfontosságú lenne az ország védelmének és gazdaságának fenntartásához, különösen az amerikai támogatás kivonása után.
- Visszafizetés az orosz jóvátételből: a háború végeztével Ukrajna visszafizetné az EU-nak a kölcsönt, azonban nem a saját forrásaiból, hanem egy elméleti forrásból: az Oroszországtól követelt jóvátételekből. Ez a terv egyik legbizonytalanabb feltétele.
- A kör bezárul: amint Oroszország megfizeti a jóvátételt, az EU feloldaná a szankciókat. Az Euroclear ekkor hozzáférhetne a fedezetül szolgáló eszközökhöz, és visszautalhatná azokat Oroszországnak.
A legnagyobb nyitott kérdés, hogy mi történik, ha Oroszország megtagadja a jóvátétel fizetését, vagy a háború a végtelenségig húzódik. Ebben az esetben az EU és különösen Belgium, ahol az eszközök nagy része található, potenciálisan hatalmas veszteséggel nézhetne szembe.
Befagyasztott orosz vagyon: Belgium nem hagyja
A csütörtöki találkozón az országok vezetői elvileg támogatták a koncepciót, de a részletekben jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Belgium komoly fenntartásokat fogalmazott meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, őket terhelné a kölcsön visszafizetésének anyagi terhe.
Az Európai Központi Bank (EKB) közben attól tart, hogy az orosz vagyon felhasználása alááshatja az euró globális hitelességét, valamint megkérdőjeleződne az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.
Aggódhatnának a moszkvai retorzió miatt az Oroszországban maradt nyugati cégek is, mert az újonnan elfogadott orosz privatizációs mechanizmus keretében államosíthatják és gyorsan eladhatják az országban ragadt eszközeiket, válaszul az európai lépésekre. Emellett attól félnek, hogy az Eurocleart orosz perek áraszthatják el.
A pénz felhasználása is vita tárgya. Németország szerint a pénzt kizárólag Ukrajna védelmére kell fordítani, miközben Franciaország azt hangsúlyozza, hogy a támogatásból európai fegyvereket kell vásárolni. Svédország, Hollandia és számos kelet-közép-európai ország viszont úgy véli, hogy Kijevnek kellene eldöntenie, mire van szüksége.
Bár a 45 milliárd eurós éves összeg óriási segítség lenne, az messze nem tölti ki az űrt, melyet az Egyesült Államok kiesése okozott. A Kiel Intézet számításai szerint, hogy teljes mértékben pótolják az amerikai katonai segélyt, az európai országoknak évente mintegy 82 milliárd eurót (GDP-jük 0,21 százalékát) kellene fordítaniuk erre.
