Első a Népszabadság és a Blikk

Igaz, mintegy hatezres lemaradást mutat saját egy évvel korábbi, viszont valamelyes emelkedést idei második negyedévi eredményeihez képest. Ez utóbbi épp csak elég volt ahhoz, hogy a Népszabadság egy hajszállal (és nem többel) "átvigye" a bűvös határnak tartott 200 ezres lécet -- a 340 ezer példányos, ingyenes terjesztésű Metro hírújságot leszámítva -- az országos napilapok közül egyedüliként. Igaz, pozíciója ettől még nem vált kikezdhetetlenné: átlagos példányszámától mindössze négyezerrel lemaradva szorosan sarkában jár a Blikk. Ez a lap a tavalyi azonos időszakban eladott 115 ezerhez képest 81 ezerrel emelte terjesztett példányszámát, és egészen a legutóbbi időkig tartott növekedése: a másodikról a harmadik negyedévre is feljebb rukkolt néhány ezer példánnyal.
Az elmúlt egy év lappiaci versenyének a Blikk -- és általában a bulvársajtó -- az abszolút nyertese. E kiemelkedő pozíciónak kiadója természetesen bőségesen megfizette az árát, hiszen -- mint ismeretes -- a bulvárpiac felszabadítása érdekében a Blikket kiadó Ringier előbb felvásárolta, majd gyorsan meg is szüntette a lap korábbi versenytársát, a Mai Napot. Mindhiába: a versenyben szinte azonnal megszületett a maga természetes ellenfele: 81 ezer fölötti terjesztett példányszámával immár erős az -- idén indított és ezért a Matesz vizsgálatában most először szereplő -- Színes Mai Lap pozíciója. A küzdelem most sem olcsó: a Blikk jóval 20, a Színes Mai Lap pedig több mint 30 százalékos remittendával dolgozik: ezeket a lapokat -- hagyományaiknak megfelelően -- elsősorban az utcán lehet értékesíteni.
A széles előfizetői tábor stabilitását élvező Népszabadságból, illetve a hagyományos törzsolvasói körrel bíró Népszavából átlagosan mindössze 9 százalékkal kell többet nyomtatni. "Takarékos" előállítása ellenére a Népszava a Magyar Hírlap mellett a hazai sajtópiac második, értékesített példányszámát lassan fogyasztó vesztese: bár az idén (kétszer is) új, tőkeerősebb tulajdonos állt mögé, terjesztett példányszáma mind a tavalyi év azonos időszakához, mind pedig az idei második negyedévhez képest csökkent. A Ringier kiadó beharangozott fejlesztési törekvései egyelőre a Magyar Hírlap pozíciójának alakulásában sem mutatoznak, sőt a Matesz adatai alapján az újság második negyedévi átlagához képest veszített is terjesztett példányszámából.
Az előző negyedévéhez képest felfelé mozdult el viszont a Magyar Nemzet: igaz, a harmadik negyedév átlagában elért, mindössze 700 példányos (vagyis a teljes forgalmazott mennyiség 1 százalékát jelentő) különbség vélhetően belül van a statisztikai hibahatáron. Ugyanakkor tény, hogy a hazai napilap- és hirdetési piac jelenlegi -- és nagy kirobbanással a közeljövőben sem kecsegtető -- helyzetében még az ilyen kis elmozdulásokat is meg kell becsülni.