Energiapolitikai „éhezők viadala” alakult ki Európában – van, ahol az a kérdés, hogy adatközpont vagy kórház épüljön
Az északi országokat sokáig az adatközponti beruházások egyik legvonzóbb célpontjának tartották stabil éghajlatuk és bőséges megújulóenergia-kapacitásuk miatt. Skandinávia azonban már azon gondolkodik, hogy korlátot szab ezeknek a rendkívül energiaigényes létesítményeknek. Elsőként Dánia állította le a hálózati csatlakozási igények megugrása miatt az új projektek engedélyezését – írja a CNBC.
Dánia nincs egyedül, világszerte egyre nagyobb ellenállásba ütköznek az adatközpontok az energiafogyasztásuk miatt. Európában eddig csak két ország vezetett be teljes moratóriumot az adatközpontokra, Hollandia és Írország. Mindkét állam később bizonyos feltételek mellett enyhített a korlátozásokon. Az Egyesült Államokban Maine állam nemrég közel került ahhoz, hogy betiltsa az adatközpontok építését, de Virginia és Oklahoma is moratórium bevezetését fontolgatják.
Az energia területén „éhezők viadala” alakult ki
A szigorítások azért kerültek képe, mert a villamosenergia-hálózatok nagy próbatétel alatt állnak, mivel a mesterséges intelligencia fellendülése tovább gyorsítja azt a villamosítási hullámot, amelyet már korábban is hajtott az energiaátmenet és a digitalizáció.
Egyes országokban, például Hollandiában, az, hogy ki kapjon hozzáférést, már arra a kérdésre egyszerűsödött le, hogy mi a fontosabb: egy adatközpont vagy egy kórház.
Sebastian Schwartz Bøtcher, a Schneider Electric energiagazdálkodási szakértője az „energiapolitika éhezők viadalának” nevezte az adatközpontok és a vállalkozások közötti vitát.
Márciusban a dán állami hálózatüzemeltető, az Energinet ideiglenesen felfüggesztette az új hálózati csatlakozási megállapodásokat a kapacitásigények robbanásszerű növekedése miatt – mondta a lapnak egy szóvivő. Körülbelül 60 gigawattnyi projekt vár csatlakozásra. Ez messze meghaladja Dánia nagyjából 7 gigawattos csúcs villamosenergia-igényét. Az adatközpontok adják a lehetséges új hálózati csatlakozási projektek közel negyedét, 14 gigawattot a 60 gigawattból – mondta a szóvivő.
Reálisan kell néznünk, mi áll ténylegesen rendelkezésre. Nem lehet egyszerűen ész nélkül osztogatni mindenféle csatlakozási engedélyeket, mert nincs hozzá áramkapacitás
– mondta a CNBC-nek Henrik Hansen, a Data Center Industry Association (DDI) vezérigazgatója.
Szerinte egyre nagyobb a szakadék a rendelkezésre álló kapacitás és az igényelt mennyiség között, ezért az iparágnak meg kell vizsgálnia mely projektek életképesek.
A dániai szünet három hónapig tart, vagy addig, amíg az Energinet nem priorizálja a kéréseket vagy kapacitásbővítő intézkedéseket nem vezet be. Az Energinet szerint ahhoz, hogy dönteni lehessen arról, miként priorizálják a sok csatlakozási igényt, új politikai megállapodásokra és módosított szabályozási keretekre lesz szükség.
Dániában 2026-ban körülbelül 398 megawatt beépített adatközponti kapacitással rendelkezik, további 208 megawatt pedig építés alatt áll. Ez 2030-ra pluszban 1,2 gigawattal nőhet a DDI Association szerint. A nagy felhőszolgáltatók óriás adatközpontjai teszik ki Dánia jelenlegi adatközponti kapacitásának 60 százalékát.
Korábban mindig úgy volt, hogy itt bőséges az áram, tehát ez soha nem jelentett problémát. … Most viszont azt látjuk, hogy ez az óriási kereslet, amely az adatközpontokból érkezik, egyáltalán nincs összhangban sem az elosztóhálózattal, sem a villamosenergia-rendszerrel
– mondta Pernille Hoffmann, a Digital Realty északi régióért felelős ügyvezető igazgatója a CNBC-nek.
Vannak, akik abban bíznak, hogy a dániai helyzet új szabályozásokhoz vezet, amelyek mintát adhatnak a többi északi országnak és más európai államoknak is.
Alistair Speirs, a Microsoft Azure Infrastructure vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy ezek a létesítmények nélkülözhetetlen infrastruktúrát jelentenek, amelyek működtetik a modern világot. „A kulcskérdés nem az, hogy lassul-e a számítási kapacitás iránti kereslet, hanem az, hogy az infrastruktúra és a szabályozás milyen gyorsan tud ehhez felzárkózni.”
Az adatközpontok nemcsak az energiát zabálják, olyan hatással is vannak az emberi életre, amire eddig senki sem gondolt
Meglepő eredményre jutottak a cambridge-i kutatók. Szédületes iramban zajlik az adatközpontok építése – megdöbbenő következményekkel.
Világszerte adatközpontok garmadája épül a mesterséges intelligencia működtetésére. Az eddig is köztudomású volt, hogy ezek a létesítmények hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, egy új tudományos kutatásból azonban az is kiderült, hogy van egy másik riasztó hatásuk is a lokális klímára: hőszigeteket hoznak létre, akár 9,1 Celsius-fokkal felmelegítik a körülöttük lévő földet.
A hatás ráadásul nem korlátozódott a hatalmas, több ezer szervert tartalmazó, akár 92 ezer négyzetméteres létesítmények közvetlen környezetére, tapasztaltak emelkedést azoktól tíz kilométeres távolságban is.
Az adatközpontok fűtő hatása hét kilométeres távolságban sem csökkent 30 százaléknál többel,
pedig a kutatók a CNN tudósítása szerint kiszűrték a szezonális hatásokat, a globális felmelegedés trendjeit és egyéb befolyásoló tényezőket is.
A becslések szerint több mint 340 millió ember él világszerte adatközponttól mért tíz kilométeres távolságon belül, olyan helyen, amely most melegebb, mintha ezek a létesítmények nem épültek volna meg.
