Az utóbbi hónapokban a főváros egyes kerületeiben számos új éttermet nyitottak, és ez a tendencia várhatóan tovább tart -- közölte érdeklődésünkre Csörgő Anita, a Colliers ügyvezető igazgatója. Az új vendéglátó-ipari egységek megjelenése a növekvő igénynek köszönhető. A bérlők által legkeresettebb hely az Andrássy út, a Liszt Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, illetve a Ráday utca és környéke.
A leggyakrabban régi éttermet újítanak fel, de az is előfordul, hogy más funkciójú helyiséget alakítanak át. A felújítás költségeit általában a bérlő vállalja, ami akár több száz millió forint is lehet -- tette hozzá Csörgő Anita. A történelmi belvárosban, illetve a frekventált helyeken 35--50 márka között mozog a felújításra szoruló éttermek havi bérleti díja négyzetméterenként.
A beruházók között magyar és külföldi cégek egyaránt megtalálhatók, sokszor ezek vegyes vállalatot hoznak létre -- mondta Jane Petrie, a Hailey & Baker kommunikációs vezetője. A most nyíló éttermek elsősorban az igényesebb vendégkört célozzák meg.
Most alakították át például az egykori Ádám és az Éva sörözőt, melyek felújítására összesen több mint 200 millió forintot költöttek. Az étterem az angol--olasz San Marzano-lánc tagja lett.
Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke és Niklai Ákos, az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségének elnöke egyaránt úgy látja: a divatkonyhák és a gyorséttermek száma szaporodik, ám a hagyományos magyar éttermekre jelenleg kevésbé van igény.
A KSH adatai szerint a fővárosban az idén az első fél év végén 7701 vendéglátóhely működött, s ez közel 600-zal több, mint egy évvel korábban. Mint Károvits Tamás elmondta, 1997 és 1999 között közel 4,5-szeresére nőtt a vendéglátóhelyek száma, ám a forgalom csak másfélszeresére emelkedett. Így az egyes éttermek forgalma mintegy 30-35 százalékkal csökkent. Ez a tendencia jelenleg is érvényes.
A különféle bevásárlóközpontokban nyílt vendéglátóhelyek nagyon népszerűek, s ezek sok vendéget elvisznek a hagyományos éttermekből. Sokszor elhangzik, hogy a hazai vendégek nem tudják megfizetni az éttermi árakat. Ez -- Károvits szerint -- nem igaz, hiszen a plazák és a másutt működő gyorséttermek forgalma nem ezt mutatja. Niklai Ákos úgy látja, van tőkebeáramlás a vendéglátásba, ám a befektetett pénzt nem itt termelik meg.
Az V. kerületben -- ahol mintegy félezer vendéglátóhely működik -- az idén októberig 106 étterem működését jelentették be az önkormányzatnak, és ebből 11 az új egység. A többinél üzemeltető- vagy tulajdonosváltás történt, ám az alaptevékenység nem változott. Az idén egyébként némileg több étterem nyílt meg, mint a tavalyi azonos időszakban.
A VI. kerületben 2001. január 1-je óta nyolc melegkonyhás étteremre adtak ki működési engedélyt, ebből öt új, a másik hármat pedig átalakították -- tudtuk meg az önkormányzattól.
A XIII. kerületben is sok új egységet nyitottak az elmúlt hónapokban. Ez azonban főként annak köszönhető, hogy sok új beruházás készült és készül a kerületben, ahol általában nyílik valamilyen vendéglátóhely. Az angyalföldi éttermek számát növeli például a Duna Plaza, de számos új irodaház is nyílt, ahol van valamilyen hideg- vagy melegkonyha. A kerületben október közepén 677 különféle vendéglátóhelyet tartottak számon, ami némiképp több, mint egy évvel korábban volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.