Magyar és cseh áramárelőny

A jelenlegi áramtarifák nem tükrözik teljes mértékben az egyes fogyasztói csoportokkal kapcsolatos tényleges költségeket -- tudtuk meg Varró Lászlótól, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdászától. Egy-egy háztartás esetében éves szinten 12-15 ezer forintnyi fix költséggel lehet számolni. Ha a távközléshez hasonlóan a költségek alapján meghatározott előfizetési díj és egy fogyasztás szerinti elszámolás alapján fizetnének a lakossági fogyasztók, akkor a magasabb jövedelműek jobban járnának. A statisztikai adatok szerint ugyanis a jövedelem növekedésével növekszik a villamosenergia-fogyasztás is.
Egy -- 17 európai országot érintő -- nemzetközi felmérés szerint a magyar háztartások a kontinensi átlagtól 39 százalékkal olcsóbban jutnak áramhoz, s hasonló a cseh fogyasztók árelőnye is. Az elemzés az évi 2000--7000 kilowattóra fogyasztást sorolja a háztartási és az évi 1--9 gigawattórát az ipari fogyasztói kategóriába. Egy átlagos magyar család évente 2500 kilowattórányi villamos energiát fogyaszt.
Az ipari energiafogyasztók a földgáz és a villamos energia esetében is nehezményezik, hogy a lakossági és az ipari árak közötti különbség nem felel meg az európai átlagnak. Leginkább azzal érvelnek, hogy az ő ellátásuk a gáz és az áram esetében is fajlagosan lényegesen olcsóbb, hiszen folyamatosan és nagy mennyiséget igényelnek.
Az új tarifarendszer önmagában nem rendezi az arányokat -- mondta Varró László. Kérdés, hogy a közüzemi szektorban az állam milyen mértékben kívánja az egyes fogyasztói csoportokhoz tartozó költségeket érvényesíteni.
Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára szerint ha a 2003. január 1-jével tervezett piacnyitást követően valóban megkezdődik a verseny a magyar árampiacon, egy ideig a lakossági árakat akkor is mesterségesen alacsonyan tartja majd az állam, s vagy az MVM Rt.-n keresztül, ahogyan ez az idén is történt, vagy más formában lényegében "keresztfinanszíroz". Ezzel együtt a tényleges versenytől a nagyfogyasztók 5-10 százalékos árcsökkenést várnak.
Az új tarifarendszer előkészítésén dolgozó bizottság egyébként elkészített egy rendelettervezetet. A feladat tulajdonképpen nem más, mint a jelenlegi kiskereskedelmi árrés felosztása a különböző költségelemekre, többek között a rendszerirányítási, s a hálózati díjra. A tarifarendszer változása a MEH vezető közgazdásza szerint önmagában nem eredményez drágulást, hiszen ezeket a költségeket ma is tartalmazzák az árak. Az új rendszernek legkésőbb jövő nyáron életbe kellene lépni, hogy a fogyasztók és a termelők is fel tudjanak készülni a tervek szerint valamivel több mint tizenhárom hónap múlva kezdődő versenyre.