A nyugdíj csak csoda folytán emelkedhet, az árak elszálltak: magyar szemmel ez rémálom – ez lett a bezzegországból
Milliók kerülnek egyre nagyobb bajba a szomszédban. Bezzeg-Románia amúgy is emlékké halványult már, van azonban egy széles réteg, amelyen először próbálták ki a megszorításokat, és egyre világosabb, hogy ezután is rosszabbul járnak még a többieknél is: a nyugdíjasok. Az iráni háború pedig még a nyomort is még mélyebb nyomorrá változtathatja. Az Adevarul írja: csak csoda folytán emelkedhetnek a nyugdíjak – a magyarhoz hasonló indexálást nem állítja vissza a hatalmas kiigazításra kényszerülő, politikai zűrzavarba süllyedt ország.
Ha az a kérdés merül fel, hol jobb lenni nyugdíjasnak, Magyarországon vagy Romániában, egyértelmű a válasz. Magyarország stabilabb a nyugdíjasok számára, nem csak az inflációhoz igazítják a nyugdíjakat, 2010 óta a reálértékük is harmadával nőtt, és a szomszéd országban sokkal több a nagyon alacsony nyugdíj.
Romániában sok év állami túlköltekezés után tavaly nyáron indultak kényszerű megszorítások. A nyugdíjasok azonban úgy jártak, hogy rajtuk messze a most összeomlóban lévő, tavaly májusban felállt Bolojan-kormány előtt kipróbálták a botot.
Román nyugdíj: se tavaly, se idén nem igazították az inflációhoz
A 2024-es emelések után a romániai nyugdíjakat sem 2025. január 1-jén, sem 2026. január 1-jén nem indexálták, noha a törvény az inflációhoz igazodó éves emelést ír elő.
Most a hatóságok azt fontolgatják, hogy jövőre is elhalasztják az indexálást – írja az Adevarul. Ez a nyugdíjasok millióit érinti majd, tekintettel arra, hogy több mint felük (a 4,57 millióból csaknem 2,9 millió nyugdíjas) 2500 lej (175 ezer forint) alatti nyugdíjat kap, ami rendkívül sérülékennyé teszi őket az áremelkedésekkel szemben.
A lap Dragoș Pislaru ügyvezető munkaügyi miniszter minapi nyilatkozatából következtet arra, hogy a nyugdíjasok megint hoppon maradnak.
Amellett, hogy a román megszorítások még éveket vesznek igénybe, a miniszter arra a bizalmatlansági indítványra is utalt, amelyet a a szociáldemokrata PSD és az ellenzéki, radikális jobboldali és magyarellenes AUR nyújtotta be Ilie Bolojan kormánya ellen.
A megbeszéléseket annak függvényében kell lefolytatni, hogy mekkora fiskális mozgástérrel rendelkezünk. Ha bármikor problémák merülnének fel a nyugdíjak indexálásával vagy az államháztartás helyzetével kapcsolatban, azokat közvetlenül azok idéznék elő, akik a bizalmatlansági indítványt kezdeményezték. Vannak források a bérek és a nyugdíjak kifizetésére. Nincs kockázat
– mondta.
A lap „lefordítja”, hogy ez mit jelent: a nyugdíjak kifizetése biztosított (már ez is szó) – de az emelésük továbbra is bizonytalan.
Számunkra is van politikai tanulság
Politikai konklúzió Magyarországon is levonható: Romániában kormánykoalíciós párt fog össze az ellenzékkel a miniszterelnök megbuktatására. Magyarország új kormánypártjának ugyan nincs szüksége koalíciókötésre, a szavazótábora azonban hordoz annyi belső ellentétet és véleménykülönbséget, mint ami szétrobbantotta a román koalíciót.
A Tisza Párt bónusza, hogy elődje nem román típusú káoszt hagy rá, hanem konszolidált gazdaságot – ami azonban hatalmas kihívásokkal néz szembe, miközben népszerű euróbevezetési tervük csak a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett működhet.
Adrian Negrescu: a nyugdíjasok már elvesztettek egy havi nyugdíjnak megfelelő összeget tavaly is, idén is
Adrian Negrescu elemző a lapnak elmondta: hogy a romániai nyugdíjasok az elmúlt két évben a nyugdíjak elmaradt indexálása miatt már elvesztették egyhavi nyugdíj értékét évente, miközben Magyarországon 13. havi nyugdíj is került az idősekhez a távozó kormány intézkedéseinek következtében, sőt a 14. havit is elkezdték bevezetni. (Nálunk is kérdés, meghagyja-e ezt a Tisza-kormány, hiszen baloldali bázisán belülről már a 13. havit is bírálták.)
A politikai érvelés Negrescunál elmaradt: egyszerűen ez következik a politikából, amire Románia rákényszerült, és amire remélhetőleg Magyarország nem fog.
Nem számítok arra, hogy 2027-ben sem emelkednek majd a nyugdíjak az inflációhoz kötött indexálás révén, mert a kormánynak 5 százalékkal kell csökkentenie a hiányt a 2026–2027-ben hozott intézkedésekkel. Csak egyfajta csoda esetén – ha lenne legalább 1 százalékos gazdasági növekedés, miközben a hiány is csökken – láthatnánk nyugdíjemelést.
Ellenkező esetben gazdasági növekedés nélkül Romániának hitelt kellene felvennie a nyugdíjak emeléséhez, ami lehetetlen, tekintettel arra, hogy csökkenteni kell az államadósságot – koronázta meg jövendölését a szakember.
Ettől csúsztak le még jobban a romániai nyugdíjasok – és ezzel néznek szembe
Hogy tudtak ilyen hatalmasat veszteni a romániai nyugdíjasok, miközben a magyarokat kompenzálta az inflációért kormányuk?
A román nyugdíjakat 2024-ig – amikor választásokat tartottak – szépen emelgették az inflációnak megfelelően, vásárlóértékük a magyart közelítette, bár messze a medián alatti nyugdíj sokkal több van, mint Magyarországon. Mihelyt megvolt a választás, a Bolojan-kormány elődje már félretette a kiigazítást.
Aztán a nyáron jöttek Bolojanék, akiknek már körmére égett az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása és a hitelminősítők fenyegetései. Az infláció az energiaáremelésekkel megszórt megszorítások következtében már tavaly nyárra megközelítette a 10 százalékot, és a nyugdíjasokat semmi nem kompenzálta érte – különösen az amúgy is már nyomorban élő réteget sújtotta.
Aztán idén már elkezdett csökkenni az infláció, és remélni lehetett, hogy a nyárra – amikor már a magas tavalyi bázishoz mérik az árakat – jelentősen mérséklődhet.
Csakhogy közben kitört az iráni háború, kezdetét vette az új energiaválság,
és márciusban a román infláció megint ott volt, ahol a part szakad: 9,9 százalékon.
Bismarckot emlegetik, ettől még egy fiatal is lefordul a székről
Mivel ez még csak a kezdet – egész Európa egy új inflációs spiráltól retteg –, a romániai nyugdíjasoknak továbbra is azon kell törniük a fejüket, hogy még mire ne költsenek azon felül, amit már elhagytak.
Attól, hogy az elemző Bismarckot emlegeti érvelésében, az ifjabbaknak is égnek állhat a haja.
Ne felejtsük el, hogy a nemzeti nyugdíjrendszert Otto von Bismarck hozta létre 1889-ben 70 éves nyugdíjkorhatárral, és a nyugdíjnak legfeljebb öt évig kellett volna biztosítania a megélhetést, ráadásul ilyen magas életkor mellett valójában nagyon kevesen részesültek belőle – mondja Negrescu.
Ma viszont csökken a születésszám, nő az elvándorlás, emelkedik a várható élettartam, és mindezek a tényezők azt eredményezik, hogy a jelenlegi nyugdíj még mindig magas ahhoz képest, amit mi, jövőbeni nyugdíjasok kapni fogunk. Sajnos a mai nyugdíjasoknak nincs teendőjük, de nekünk van
– vonja le a konklúziót, ami természetesen máshol is érvényes Európában, de a romániai dolgozó korúak most konkrétan szembesülnek a kemény leckével.
Példát vennie ugyanakkor a románokról az új magyar kormánynak biztosan nem érdemes. A lengyelekről sem.
Rémisztő lengyel jelentés érkezett: ha Budapest Donald Tusk útját választja, hatalmas bajba kerül a költségvetés
Sokan vontak párhuzamot a lengyel és a magyar politikai fordulat közt, de szerdán olyan jelentés érkezett, ami erősen el kell gondolkodtatnia őket. A költségvetés a lengyelek gyenge pontja, őket követni esztelenség volna: amit ők megúsznak, az nálunk katasztrófához vezetne.
