BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Türelmüket vesztették a nagyfogyasztók

Az Alkotmánybírósághoz fordul az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), mert a tagok szerint a gázpiaci nyitás egyre csak késik, s a gazdasági kormányzat nem hajlandó érdemi párbeszédre a fogyasztókkal - értesült a Világgazdaság Drucker Györgytől, az IEF főtitkárától. Az egy évvel ezelőtti, a nagyfogyasztókat hátrányosan megkülönböztető 42 százalékos gázáremelésről szóló rendelet megsemmisítését kérik.

Tavasszal még úgy tűnt, a villamosenergia-piac 2002. január 1-jén megnyílik, s abban is viszonylagos egyetértés mutatkozott, hogy ennek össze kellene kapcsolódnia a gázpiac liberalizációjával - mondja Drucker György. Időközben azonban kiderült, hogy az árampiac megnyitását a kormány 2003. január 1-jére tervezi, és a gázpiacon is legkorábban ekkor kezdődhet meg a verseny, amely rendezhetné a nagyfogyasztók árait.
Többek között ez indokolja, hogy a múlt év végi áremelés ügyében most fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A problémát ugyanis egyrészt tárgyalásos úton igyekeztek rendezni, másrészt a jelenleg tervezettnél gyorsabb piacnyitást vártak. A kormányzattal azonban nem volt mód érdemi párbeszédre, sem a tavaly év végi áremelés, sem a gáztörvény előkészítése során.

Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az árszabályozási anomáliák a jelenlegi világgazdasági környezetben egyre hangsúlyosabban vetődnek fel. Iparunk nyugati versenytársai az olajárak tavalyi átmeneti emelkedése után ismét 1999-es árszinten vásárolhatnak földgázt - érvel az IEF főtitkára, hozzátéve, az előrejelzések szerint, ideértve a Pénzügyminisztérium prognózisát is, az olajárak tartósan a 20-22 dollár körüli tartományban várhatóak a következő esztendőkben. Ehhez képest a magyar nagyvállalatok versenyképességét alapvetően rontja, ha tartósan magasabb áron kénytelenek a gázt vásárolni, mint külföldi konkurenseik.

Az IEF beadványa szerint a tavaly év végi áremelési rendelet több ponton is alkotmánysértő. Többek között úgy vélik, nem egyeztethető össze a jogállamisággal, ha az állam nem a szociális ellátórendszeren keresztül, hanem egy fogyasztói csoport rovására támogat másokat. Ráadásul a szociális szempontok indirekt, bújtatott érvényesítése társadalmilag nem hatékony, és jelentősebb hátrányt okoz nagyszámú gazdasági szereplőnél, mint amilyen társadalmi előny esetleg a másik oldalon kimutatható lenne - áll az IEF beadványában. A nagyfogyasztói szervezet az ügyben gyors és precedensértékű döntésre számít.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.