Újabb fúziós hullám a gyógyszeriparban

Többé már nem lehet úgy tekinteni a gyógyszeriparban tevékenykedő biotechnológiai cégekre, mint a legkisebb testvérre, akinek csetlését-botlását jóindulatú szánakozással nézik a nagyobbak, miközben éretlenségét jól kihasználják. Mert ezek a cégek - köszönhetően a genetikai kutatásokban elért eredményeknek - kezdenek a saját lábukra állni, s kezdenek komoly kihívást jelenteni a nagy gyógyszeripari konszerneknek.

Eddig ugyanis nagyjából arról volt szó, hogy a kis biotechnológiai cégek, egyetemi kutatólaboratóriumok "bedolgoztak" a nagy gyógyszeripari társaságoknak, azaz kifejlesztettek, vagy a fejlesztés bizonyos stádiumába juttattak egy-egy új készítményt, majd - megfelelő értékesítési csatornák híján - a nagy gyógyszergyárak adták el a terméket, s ennek hasznából a biotech cégek alig részesedtek. A genetikai kutatások előrahaladtával azonban egyre többet tudnak ezek a vállalatok: megjelenhetnek a személyre szabott gyógyszerek, gyógyászati eljárások, s ezek hasznából már többet akarnak maguknak. S ez már komoly kihívást jelent a nagy gyógyszergyárak számára. A Mercknek, a Pfizernek, vagy az Eli Lillynek már egyenrangú partnerként kell néznie az Amgenre, hiszen tegnap tető alá hozta a biotech szakma eddigi legnagyobb fúzióját, miután 16 milliárd dollárért megvette az Immunex céget, annak híres-nevezetes, Enbrel nevű, ízületi gyulladás elleni szerével együtt. S ez még csak az első lépés, hiszen az összefonódás révén olyan nagy tőkeerejű társaság jön létre, amelynek lesz pénze a fejlesztésekre, illetve további felvásárlásokra. Mert ha valahol, hát a biotechnológiában igencsak kell a pénz a kutatásra-fejlesztésre, a marketingre, és szükség van a kritikus tömegre, a méretgazdaságosságra is.

A biotechnológiai szektorban zajló fejlemények ezért izgatják annyira a nagy gyógyszeripari cégeket, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az idén, vagy a közeljövőben több nagy hatású gyógyszer szabadalma is lejár, s helyükbe a jóval olcsóbb generikus készítmények lépnek. Ilyen például a Pfizer Prosac nevű "boldogságpirulája", az AstraZeneca gyomorfekély elleni Prilosecje, vagy a cukorbetegség elleni Glucophage a Bristol-Myers Squibbtől. Csak ebből a három készítményből 8 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le a szóban forgó cégek, s a jövőre lejáró szabadalmi megállapodásokat is figyelembe véve összességében meghaladhatja a 11 milliárd dollárt azoknak az orvosságoknak a forgalma, amelyek helyébe jövőre generikus készítmények lépnek.

S ez már komoly érvágás a gyógyszeripari társaságoknak. Nem véletlen, hogy a világ második legnagyobb gyógyszergyárának, a GlaxoSmithKline-nek az elnöke azt jósolja: jövőre minden eddigit felülmúló összeolvadási hullám várható a világ gyógyszeriparában. A nagy gyógyszeripari cégeknek ugyanis új fejlesztésekkel kellene előrukkolni, hogy pótolják a kieső bevételeiket, de nem mindegyiknek van új készítmény a tarsolyában, ezért más társaságok felvásárlásával igyekszenek magukat "felerősíteni". E tekintetben a biotechnológiai cégek is komoly partnerként jöhetnek szóba, s ez már nemcsak sima együttműködés, hanem egyenrangú partnerek ésszerű szövetkezése.