Növekvő csődhullám Európában

Tavaly Európában közel kétszázezer csődöt regisztráltak, amely 5,6 százalékkal meghaladja a 2000-es adatokat, és csaknem kétszerese az elmúlt évek növekedési ütemének. A vállalatok fizetésképtelensége miatt tavaly 300 ezerrel több, összesen 1,4 millió ember vesztette el az állását. A kontinens legnagyobb gazdasága, Németország a csődjelentések számának 18,7 százalékos növekedésével volt kénytelen szembesülni. A mintegy 50 ezer fizetésképtelen vállalkozás összesen 32,2 milliárd euró kielégítetlen követelést hagyott maga után. Az erős növekedés elsősorban a kezdő vállalkozások feltűnően magas arányára vezethető vissza - állapítja meg Helmut Rödl, a Creditreform céginformációs szövetség németországi képviselője. Az idén is hasonló növekedést jeleznek előre a fizetésképtelen vállalatok számában.

A magyarországi cégek gazdálkodási nehézségeinek fokozódása, valamint a fizetési készség romlása az európainál nagyobb arányban növelte a fizetésképtelenséget. A Creditreform magyar egységének adatai szerint tavaly a fizetésképtelenségi eljárások száma 16 százalékkal nőtt.

A késedelmes fizetések nagy része a 30-60 napos sávban található - fogalmazott Nagy István, a Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség elnöke. A fizetésképtelenné válásban kulcsszerepet játszó hitelpiac jelentős eltéréseket mutat Magyarországon és Nyugat-Európában. A kontinens fejlettebb gazdaságaiban a korábbi alacsony és stabil inflációs szint miatt a reálkamatok már minimálisra olvadtak, így további csökkentésükre nem igazán volt lehetőség. A gazdasági lassulás kapcsán a bankok ráadásul jelenleg inkább a kamatnövelés irányában igyekeznek lépni, ami pedig sok, magát hitelből finanszírozó vállalkozást tehet tönkre - állapítja meg Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint Magyarországon viszont a hitelkamatok csökkenése jelenleg a meghatározó, jóllehet a betéti és hitelkamatok közti rés még nagyobb a hazai bankoknál a jelentősebb kockázat és az alacsonyabb hatékonyság miatt. Az elmúlt években szintén kedvező változás, hogy a hitelezők egyre alacsonyabb fedezetet várnak el. A hitelkamatok mellett azonban hasonlóan fontos a vállalkozások profitráta-várakozása. A GKI 800 cégen végzett felmérése szerint a vállalati kilátások az utóbbi időben némileg romlottak, így sok társaság beruházásait elhalasztva, jelentős megtakarításokkal rendelkezik. Csődveszéllyel a mezőgazdasági cégek 4-5 százaléka számol, de a kivitel növekedésének lassulásával a mintegy 70 százalékban exportra termelő hazai feldolgozóipar is nehézségekkel kénytelen szembenézni - mondja Hegedűs Miklós. A fizetésképtelenné váló cégek aránya jelenleg valamivel a természetes ráta felett található, szakemberek szerint azonban a nem kellő hatékonyság miatt tevékenységüket felfüggesztő vállalkozások makrogazdasági szinten a hatékonyság növekedéséhez is hozzájárulhatnak, jóllehet minden üzletbezárással korábbi beruházások és munkahelyek szűnhetnek meg.

Mindkét magyar szakember úgy látja, hogy a gazdasági rendszerváltás kezdetén tapasztalható vállalati körbetartozás már egyre kevésbé oka a fizetésképtelenségnek. Nagy István azonban az okok között említ olyan magyar adottságokat, mint a minimálbér-emelés vagy a forinterősödés is. Elmondása szerint a magyar adatok összehasonlítását nehezíti, hogy a jelenlegi csődszabályok közepette alig választják a fizetési moratóriumot, jelentős nehézségek esetén inkább azonnal a felszámolás mellett döntenek a vezetők. Ezt támasztja alá, hogy tavaly 6400 felszámolás mellett mindössze 24 csődeljárást folytattak.

Európában a fizetésképtelenné váló cégek 20 százaléka az építőiparban tevékenykedett, harmaduk német telephellyel rendelkezik. A feldolgozóipar és a szolgáltatások szintén növelték részarányukat. Hegedűs Miklós szerint azonban Magyarországon a jövedelmek emelkedésével és a belső fogyasztás mértékének bővülésével ezen a területen jelentős növekedés nem várható.

Ezt támasztja alá a korábban látványos csődökkel jellemzett turisztikai ágazat tapasztalata is: az elmúlt évben nem voltak látványos bukások. A legnagyobb utaztatók közül a szeptemberi amerikai terrortámadás után a Mercator Travel zárt be, majd pedig a közelmúltban a Budapest Tourist tulajdonosai döntöttek így.

A mintegy ezer nyilvántartott iroda közül tavaly néhány kérte törlését azért, mert ellehetetlenedett a cég anyagi helyzete.

Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke mondta, bár a cégek jelentős része nehezen tud megélni, sok esetben a talpon maradásért kell küzdeniük, de csak néhány csődről lehet tudni a szakmán belül. (LI-MDE)

Munkatársainktól