Orbán Viktor nem varázsol, csak látja, hogyan kerülhető el egy brutális sokk

Erős mondások a gazdasági szuverenitás vonatkozásában Kötcsén Orbán Viktortól: 

• Az eurózónába belépni a nemzeti szuverenitásunk végét jelenti.
• Csak idő kérdése, hogy hosszú távon megreccsenjen az egész Európai Unió.
• Teljes átszervezésre van szükség, körkörös modellben.

A szokásosnál hosszabb, több témát érintő, közel másfél órás beszédet mondott vasárnap a Kötcsei pikniken a miniszterelnök. Orbán Viktor amellett, hogy mozgósítást ígért, szólt a közös uniós devizáról, az európai gazdasági modell kockázatairól, az arról való leválásról, egyben az EU teljes átalakítását javasolta a fideszes értelmiség előtt tartott előadásában. „Világosan levezette és bemutatta a két világképet, a két a társadalom- és gazdaságfilozófiát is, ami a világpolitikában, a nyugati világban, azon belül az Európai Unióban, Európában jelen van, hogy az hogyan is képeződik le a magyar belpolitikára vagy magyar pártpolitikára” – foglalta össze Boros Bánk Levente a beszéd lényegi elemeit. A szakértő hozzátette: „A miniszterelnök jól körülírta, hogy mit képvisel a nemzeti oldal, mit képviselnek a kormánypártok, mindez milyen választ ad a rövid távú kihívásokra, és milyen hosszú távú perspektívát kínál a választóknak.” 

1. A miniszterelnök meghatározta, hogy milyen rendszerre kell átállni, hogy fennmaradjon az EU.
2. Elmondta, hogy miért veszélyes belépni az eurózónába.
3. Kifejtette, hogyan váltunk le az európai gazdasági modellről, fenntarva a növekedést, és hogya vált stabillá a hazai gazdaság.

A meglévő értékekre erősített rá a kormányfő

A balliberális média szeret rácsodálkozni egy kormánytag vagy a miniszterelnök kijelentéseire, a kákán is csomót keresve izzad ki magából – beleképzelt – logikai bukfenceket egy-egy kormánypárti vezető megszólalásából, lentebb bemutatjuk, hogy miért balszerencsés, amit csinálnak. Visszatérve Kötcsére, Orbán Viktor nem tett mást, mint ráerősített az általa jegyzett „Magyarország hét törvényére”, az Európai Unió és Magyarország viszonyrendszerén bemutatva – Szájer József fogalmaz így a Magyar Nemzet hasábjain megjelent publicisztikájában –, hogy „a szuverenitás nem koncentrikus mélységek vagy magasságok spirálja, hanem olyan, mint a Rubik-kocka különböző színű oldalai, amelyek eltérő területeket képviselnek: politikai függetlenséget, gazdasági önállóságot, kulturális identitást, jogi autonómiát, nemzeti akaratot, kormányzati mozgásteret. Ezeket nem lehet egymást követően, sorban »kirakni«, mert mindegyik mozdulat kihat a többi oldalra is. Csak akkor válik teljessé a kép, ha minden oldal egyszerre kerül a helyére.”

Orbán Viktor: Állami szuverenitás kampó!

Ha rákötjük a kocsinkat az Európai Unió „szakadék felé tartó vonatjára”, az azt fogja jelenteni, hogy visszaállítják a segélyalapú gazdaságot, Brüsszel gazdasági követeléseit el kell fogadni, 

– nyomatékosította a miniszterelnök a közös uniós deviza bevezetésének kockázatait Kötcsén, és azt, amit a már fent említett hét törvényből megismerhettünk, hogy „a birodalmak, a nem állami erők ma leginkább a gazdaságon keresztül törnek be: pénzügyi zsarolással, szankciókkal, energetikai nyomásgyakorlással”.

Ezért, mármint a gazdasági szuverenitás érdekében – mondta el beszédében – a magyar gazdaság számos ponton mély szerkezetében levált a többi országtól, az uniós gazdaságpolitikával szembemenve erősíti a stabilitást.  A kormányfő szerint azért sokasodnak a feladatok ezen téren is, mert az EU 30 évvel ezelőtti alapgondolata, miszerint legyen egy közös piac, csináljunk egy gazdasági és politikai uniót egy közös fizetőeszközön keresztül, közös költségvetési politika hiányában megbukott, sőt, a kormányfő szerint csak idő kérdése, hogy hosszú távon megreccsenjen az egész Európai Unió.

Ezt benézte a baloldali média, erős a nemzeti valutánk

„A stabilizálás lehetséges eszközei között az én fejemben az eurózónához való csatlakozás nem szerepel. Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést, elveszi a fejlődés lehetőségét. Én ebben a kettősségben gondolkodom, ezért azt javaslom Magyarországnak, hogy tartsa meg a gyorsabb fejlődés lehetőségét, ehhez nemzeti valuta kell, a nemzeti valutát ne az eurózónán keresztül stabilizáljuk. Vannak más eszközök is, kéretik azt használni” – fejtette ki az euróról alkotott véleményét újságírói kérdésre tavaly decemberben a miniszterelnök.  

Emlékezetes, Orbán Viktor ugyanebben a hónapban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján szállt bele páros lábbal a balos média a kormányfőbe, az RTL-t az érdekelte, hogy a 415-ös rekordszintnél meddig kell még várniuk, hogy kedvezőbben vegyenek az idei nyaralásra eurót. Feketére festeni az égboltot megint elhamarkodott döntés volt, nemcsak a 2025-ös büdzsében rögzített 397 forintos árfolyamszint teljesült azóta, de a magyar a világ legjobban teljesítő devizájaként hagyja maga mögött a nyári utazási szezont. A forint árfolyama az elmúlt hónapokban sorra döntötte a rekordokat, és a grafikonjára többnyire nyugodtan hagyatkozhat a világban vagy Európában, aki arra kíváncsi, hogy alakulnak az ukrajnai békekötés kilátásai – írtuk meg korábban. Amellett, hogy Varga Mihály jegybankelnök beszéde is jót tett neki, hétfőn megint gyorsítót vett be a hazai fizetőeszköz, erről itt írtunk bővebben. 

Nagyon nem mindegy, hogy mikor csatlakozunk (és ha felbomlik, akkor minek?)

„Az uniós csatlakozással, hasonlóan a többi régiós országhoz, vállaltuk az euró bevezetését, nem kaptunk mentességet alóla, mint például Dánia vagy Svédország, ugyanakkor határidő sem került meghatározásra, hogy meddig kell ennek bekövetkeznie.

– mutatott rá a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. 

A szakember szerint hosszú távon a magyar gazdaság előnyére szolgálhat az euró bevezetése, a tranzakciós költségek csökkenése erősíthetné a kereskedelmi kapcsolatokat, miközben az ország sérülékenységét is mérsékelné az övezettel szorosabb integráció. Azonban – hangsúlyozta – egyáltalán nem mindegy, hogy 

„Az euró bevezetése önmagában nem varázsszer, nem hoz magasabb fejlettséget, bérszintet vagy hatékonyságot, ellenben egy eszköz lehet ezen célok eléréséhez. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az euró bevezetésével is lehet sikeres vagy sikertelen egy gazdaság felzárkózása, miközben a saját valuta használata mellett is elérhető gyors és stabil fejlődés” – így Molnár Dániel. 

• Példa a sikerre: Szlovénia
• Példa a sikertelenségre: Szlovákia
• Saját valutával a stabil fejlődés útján: Lengyelország

A vezető elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a csatlakozással az önálló monetáris politikáról kellene lemondania hazánknak, amely válság idején tudja segíteni a gazdasági károk mérséklését, ahogy a koronavírus-járvány időszakában is láthattuk. Az eurózóna esetében a problémát ilyen helyzetben az jelenti, hogy a tagországok merőben máshogy reagálhatnak egy-egy válságra, amelyet a jegybank – eszközök hiányában – nem tud kezelni, mert a cél számára a teljes övezetben az inflációs cél biztosítása. 

„Ez mutatja meg leginkább, hogy mi a probléma az euróövezettel: az, hogy csupán félig van kész, a közös monetáris politika rendelkezésre áll ugyan, de nincsenek meg azok a leginkább fiskális eszközök, amelyek tudnák kezelni az egy-egy tagországot érintő, aszimmetrikus sokkokat, vagy például a déli államok túlzott eladósodását. És amíg ez a helyzet fennáll, addig az eurózóna működőképességével, stabilitásával kapcsolatos kérdőjelek is fenn fognak – véli a portálunknak nyilatkozó szakértő. – Vagyis egy jelenlegi csatlakozással, amelyre a gazdaság sem áll még készen, se az ellenálló képességet, se a fejlettséget tekintve, egy viszonylag instabil, a fejlődés irányát tekintve bizonytalan integrációba kapcsolódnánk be, ami kockázatot jelent” – foglalta össze kérdésünkre.