Növekvő lakossági beruházások
A háztatásoknak meglepően magas aránya, 8 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan vásárlását vagy építését. Ezen belül: akik ingatlan vételét tervezik, azok háromnegyede inkább készen vesz lakást, házat, s csak kisebb arányban építik vagy építtetik azt. Befektetési célból a háztartások 2 százaléka tervezi építési telek vásárlását, 1 százaléka pedig üdülőt vagy üdülőtelket kíván venni a közeljövőben.
A háztartások 92 százaléka saját tulajdonú lakásban, házban, 1 százaléka önkormányzati bérlakásban él, 2 százalék bérel lakást. A megkérdezettek eddig átlagosan 3,1 lakásban éltek, 14 százalékuk egész életében ugyanabban a lakásban lakott, 37 százalékuk a második, 22 százalékuk harmadik lakásában lakik.
A tervezett ingatlanszerzés célja általában a saját lakásszükséglet kielégítése. Az ingatlanvásárlási szándékot 30 százalékban a régi lakás kinövése motiválja, 34 százaléknál az első lakás megszerzése, 18 százaléknyian azért tervezi másik ingatlan vételét, mert a településről elköltöznek, 8 százaléknak a régi ház, lakás már túl nagy, ezért változtatnak.
Befektetési célból a háztartások 2 százaléka tervezi építési telek vásárlását, 1 százaléka pedig üdülőt vagy üdülőtelket kíván venni a közeljövőben.
Mint említettük, a háztartások tervezett nagyobb kiadásainál az első helyre került a ház- vagy lakásfelújítás - e célt a kérdezettek 35 százaléka említette. Lényegesen kisebb arányt képviselnek az olyan rendkívüli kiadások, mint a lakás (5%), illetve ház (5%) vásárlása. Üdülőingatlan vételét továbbra is elenyésző számban tervezik a háztartások.
Az összes hitelfelvevő közel fele ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni, további 29 százalékuk ház- vagy lakásvásárlását akarja így megkönnyíteni. Leginkább az önálló ház- és lakásvásárláshoz vesznek fel hitelt a magyar háztartások, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. Az üdülőingatlan vétele a harmadik, a ház- vagy lakásfelújítás pedig az ötödik helyen szerepel a rangsorban. A hitelfelvétel leggyakoribb motivációja tehát a ház- vagy lakásfelújítás, legerősebb indítéka pedig a ház- vagy lakásvásárlás.
A tervezett hitelfelvétel okaként 13 százalék említette, hogy így kedvező kamatozású hitelhez tud jutni. A kölcsönt igénylők 10 százaléka kényelmi okokból vesz fel hitelt, ha teheti, és 11 százalék azoknak az aránya, akik csak hitelfelvétellel tudják céljaikat megvalósítani.
A magyar háztartások zöme továbbra is az ingatlanok forgalmának élénkülésére és még inkább áruk növekedésére számít. A kérdezettek kétharmada úgy véli: a következő egy évben az ingatlanok forgalma növekedni fog, s közülük is 13 százalék fokozott élénkülésre számít. Négyötödük az ingatlanárak növekedését valószínűsíti továbbra is: 16 százalékuk nagymértékű, 59 százalékuk kisebb drágulást prognosztizál. Csak 11 százalék vélekedik úgy, hogy nem lesz jelentős árváltozás, míg kismértékű csökkenésre 7 százalék, drasztikus áresésre mindösszesen 1 százalék számít.
A mintában szereplők négyötöde az építőanyagok árának emelkedését várja, 70 százalék fölötti arányban valószínűsítik az építési-szerelési tevékenységek és az építési telkek árának emelkedését. A lakosság 62 százaléka számít a tervezési díjak és a munkaerőköltségek emelkedésére. Az áremelkedés mértéke - a válaszadók szerint - az építőanyagoknál átlagosan 12,3 százalék lesz. A telekárak 11,4 százalékkal, az építési-szerelési tevékenységek 11,3 százalékkal, a tervezési díjak 9,4, míg a munkaerőköltségek átlagosan 9,3 százalékkal növekednek a lakosság vélekedése szerint.
Minőségi elmozdulás várható az ingatlanpiacon: a folyamatosan emelkedő ingatlanvásárlási szándék egy része feltehetően már minőségi cserét jelent. Befektetési céllal a háztartások növekvő számban és arányban vásárolnak, vagy szándékoznak vásárolni építési telkeket.
Minden eddiginél többen jelezték, hogy az ingatlanvásárlás és
-felújítás során élni fognak az egyre kedvezőbb lakáshitelek felvételének lehetőségével. (VZS)
