A nagy AI-sztori: Nem szabad hinni a virtuális barátoknak

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munka világában van jelen, hanem érzelmileg is kapcsolódik hozzánk. „Sokan már nemcsak használják az AI-t, hanem kötődnek hozzá” – mondja Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense. A nagy AI-sztori legújabb epizódjában arról beszélgettünk, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia az emberi viszonyokat, a példaképeinket, és hogy miért lehet egy virtuális influenszer hitelesebb a fiatalok szemében, mint egy valós ember. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Guld Ádám szerint a jelenség nem új: „Ez a paraszociális kapcsolódás evolúciója. Már a rádió és a tévé idején is kialakult érzelmi kötődés a hallgató és a műsorvezető között, az AI ezt most személyessé tette.” A médiakutató szerint a mesterséges intelligenciák mikrotargetált reakciói miatt sokan úgy érzik, valódi kapcsolatban állnak a géppel: „A rendszer megtanulja, hogyan beszéljen velünk, hogyan reagáljon, hogyan legyen mindig elérhető. Ez az állandó jelenlét illúziója nagyon erős függőséget okozhat.”

Aczél Petra szerint különösen a fiatal generációk érintettek: „Egy friss kutatás szerint a Z generáció harmada elfogadná, hogy az élete párja egy AI legyen. Ez a szám sokkoló, de jól mutatja, hogy az emberi közelség fogalma átalakul.”

Nagy biztonsági kockázatot jelentenek a virtuális influenszerek

A beszélgetés kitér arra is, hogyan alakítják át a marketinget és a médiát a digitálisan megalkotott influenszerek. Guld Ádám szerint „a cégek számára egy virtuális karakter kiszámíthatóbb és botránymentesebb, mint egy hús-vér véleményvezér. Egyetlen kattintással újratervezhető, nem kér fizetést, és nem kerül címlapra egy rossz nyilatkozat miatt”.

Aczél Petra szerint azonban a hatás nem minden területen működik: „Az egészség- és kozmetikai termékeknél a valóságos test számít. A bizalomhoz valóság kell, de a véleményformálás, az ideológia, az életmódtartalom már simán működik virtuális arcokon keresztül is.” Guld Ádám rámutatott: a magyar médiában is megjelent az MI-influenszer-korszak. 

Az alfa- és a Z generáció viszonya az AI-hoz kettős: lelkesedés és kiégés egyszerre. „A fiatalok már pánikba esnek, ha nem elérhető az AI-juk, ugyanakkor egyre többen fáradnak bele. Megunják, hogy minden tartalom generált, és kezdik megérezni, amikor egy karakter túl tökéletes, túl sima – az »uncanny valley« effektus már zavarja őket” – mondja Guld.

Aczél Petra szerint ez az ellenállás reményteli: „A következő generáció talán visszafordul az emberi felé. De ebben az iskola és a család felelőssége óriási: önbizalmat és valódi kapcsolódást kell adni, hogy ne a gépben keressük az empátiát.”

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• A ChatGPT mint „barát” – az érzelmi kötődés pszichológiája (03:00)
• Virtuális influenszerek és a bizalom kérdése (09:00)
• Magyar innováció: Bíró Ada, az első közszolgálati MI-műsorvezető (16:00)
• Példaképek átrendeződése a digitális korban (26:00)
• MI-fáradás és a jövő generáció ellenállása (31:00)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.