Csak a magyar-orosz kereskedelem liberalizálása, az orosz vámtételek csökkentése és a jelenleginél sokkal hatékonyabb marketing segíthet az Oroszországba irányuló magyar borexport számottevő fellendítésében - közölte lapunkkal Herpay Balázs, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szövetség az új kormánynál akar lobbizni annak érdekében, hogy segítse a termelőket a nagyságrenddel több nemes nedű eladásában. Az ügyvezető szerint a mostani mélypontról akarunk azon az orosz borpiacon építkezni, amely évente 500-600 millió dollár értékben importál, az egészséges kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatok kialakítása érdekében számos intézkedést közösen meg kell hozni.

A Borszövetség elnöksége ezért szorgalmazza a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások felújítását. Amíg egy dollár körüli vám- és adóteher sújtja az általunk 70-80 dollárcentért értékesíthető bort, addig a kereskedelem gyakorlatilag áll - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne előbbre lépni, az ügyvezető elmondta, hogy a jelentős állami támogatáson túl a nyugati szállítók azzal is előnyben vannak Moszkvánál, hogy bankjaik hitelezik az árut, majd többnyire a vevők bankján keresztül behajtják a vételárat. Ehhez hasonló vagy éppen ilyen eljárás számunkra is megoldást hozhatna - mondta Herpay Balázs -, amenynyiben az állami tulajdonú Eximbank és az orosz pénzintézet az ügyletekbe beszállna.

A kétmillió hektoliteres szovjet borexportunk a rendszerváltáskor bekövetkezett hibás politikai-gazdasági lépések nyomán alaposan visszaesett. A Borszövetség adatai szerint 1997-ben az ország teljes borkivitele 960 ezer hektoliter volt, amelyből az orosz már csak 95 ezret tett ki. Ez azonban az előzmények miatt akkor ismét komoly teljesítménynek számított. Viszont Moszkvában és Szentpétervárott (az akkori Leningrádban) a két legismertebb magyar árufajta a bor és a baromfitermék volt. Az orosz borkivitelen abban az évben 11,5 millió dollár bevétele volt az országnak, vagyis egy liter bort 1,21 dollárért tudtak eladni Moszkvának.

A fentiekkel szemben öt évvel később, 2001-ben a magyar borexport 930 ezer hektolitert tett ki, a bevétel pedig 63 millió dollárt. A teljes magyar borexportból csupán 19 ezer hektolitert tett ki az orosz kivitel. Az utóbbiból mindössze 1,5 millió dollár árbevételt sikerült elérni, a literenkénti eladás értéke már csak 0,77 dollár lett.

A pozíció további romlásához és a jelenlegi helyzethez hozzájárult, hogy az oroszok olyan magas vámot, illetve belső adót vetettek ki a borra és a pezsgőre, hogy ez az egyik gátja bevitelünk sikerének. Ezt csak azoknak a nyugat-európai országoknak a borai bírják el - olaszoké, spanyoloké, franciáké -, amelyek a miénknél nagyságrenddel magasabb támogatást tudnak adni a boroknak is, és amelyek gyakorlatilag kiszorították onnan borainkat.

Fehér István