Elbocsátástól a fizetéscsökkentésig

A világméretű gazdasági lassulásra a vállalatok 71 százaléka a költségek csökkentésével, 51 százaléka szervezeti átalakítással, 31 százaléka a gyengén működő részlegek eladásával vagy bezárásával, illetve termelésük visszafogásával válaszolt - derült ki a William M. Mercer amerikai tanácsadó cég felméréséből, amelyben a világ 1087 vállalatának vezetőjét kérdezték meg. A kiadásokat csökkentő lépések között előkelő helyezést kapott a bérköltségek lefaragása: a megkérdezettek közel fele döntött úgy, hogy nem vesz fel új munkatársat, a válaszadó cégek 31 százaléka leépítette a létszámfelesleget. Tíz vállalatból három mérsékelte a béremelés ütemét, ötből egynél bérbefagyasztást rendeltek el, míg a megkérdezett vállalatok 8 százalékánál csökkentették a fizetéseket.

A költségcsökkentő intézkedések az egész világon nagyjából egyforma mintát követtek, bár

Európában a megkérdezetek 88 százaléka élt az általános kiadások lefaragásával, míg az USA-ban csak 65 százalékuk. Kiderült az is: Európában csak a vállalatok 45 százalékának van arra kommunikációs módszere, hogy elmagyarázza a juttatásokkal kapcsolatos stratégiát, márpedig ez a tanácsadó cég szerint kiemelkedően fontos ahhoz, hogy a nehéz időkben fennmaradjon a termelékenység, és ne távozzon el a legjobb munkaerő.

Dekonjunktúra idején a magyarországi vállalatok sem viselkednek másként, mint a külföldiek, főleg, ha exportra termelnek - kommentálta a külföldi felmérés megállapításait a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós elmondta, hogy a hazai cégek - akár magyar, akár külföldi tulajdonban vannak - költségcsökkentéssel, a hangsú-lyok áthelyezésével, adott esetben a termelés visszafogásával, belső létszámleépítéssel igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Ugyanakkor az is jellemző volt, hogy a vállalatok elhalasztották fejlesztési döntéseiket, s ez a beruházások csökkenéséhez vezetett tavaly, sőt még az idei év első negyedében is érezhető volt ez a tendencia.

Ezzel összefüggésben Hegedűs Miklós utalt arra, hogy a fejlesztési döntések meghozatalánál a dekonjunktúra idején nagyobb figyelem irányul a költségek esetleges csökkentésének lehetőségeire, különösen akkor, ha egy-egy technológiai fejlesztés vagy új termék piaci bevezetése elodázhatatlan. A vállalatok ugyanis úgy gondolkodnak, hogy ha már úgyis meg kell újítani a technológiát, új beruházásra van szükség, akkor a gyártást érdemes olyan országba telepíteni, ahol olcsóbb a munkaerő, s nagyobb a piac - különösen akkor, ha bérmunkáról, illetve összeszerelésről van szó. Ezt figyelhettük meg néhány hazai multinál, amelyek Magyarországról olcsóbb bérű államokba, például Kínába telepítették át a gyártást.

A magyar exportőr cégek többsége egyelőre még nem érzékeli, hogy a világgazdaságban végbemenő recesszió véget ért volna. Azt mindenesetre biztatónak tartják, hogy az elemzések szerint az amerikai gazdaság túljutott a mélyponton, s remény van arra, hogy ennek kedvező hatása a közeljövőben Nyugat-Európában is jelentkezni fog. Jellemző, hogy a dekonjunkturális időszakban a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségek visszafogására, s emiatt kevesebb pénzt fordítanak beruházásra, bérfejlesztésre. Kevésbé jellemző a létszámleépítés, a vállalatok nem akarják elveszíteni a jó szakembereket, akiket - amikor ismét beköszönt a konjunktúra - nehezen tudnának pótolni.

A Jászberényi Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója, Beluzsár András úgy fogalmazott, hogy várakozó állásponton vannak, hiszen megrendelőik között - akik földmunkagépeket gyártanak - akad, akivel előkészített szerződésük van. A recesszió miatt az aprítógépgyárban leépítés nem volt, viszont az alvállalkozói körnek juttatott megrendeléseket, a kihelyezett gyártmánykészítést csökkentették.

Hegyháti Józseftől, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) elnökétől, a Ganz Holding Rt. stratégiai vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a magyar gépgyártókat nem egyformán érintette a recesszió, s kevésbé hatott a járműgyártók, illetve a gép- és berendezésgyártók üzletére. Mivel a magyar gazdaság erősen kötődik a némethez, kedvező, hogy az ottani előrejelzések a második fél évre 0,5 százalékos növekedést jósolnak. Horváth István, a Kontavill-Legrand Rt. vezérigazgatója ágazatukban csak az ősszel vár fellendülést. Megemlítette, hogy a francia anyavállalatuk nyereségességét ugyan megőrizte, de árbevétel-arányos profitja csökkent az Európa-szerte jelentkező recesszió miatt. (HÉ-KK)

Munkatársainktól