Lengyelországban előkészítési fázisban van, Szlovákiában pedig már a parlament előtt áll az a törvénytervezet, amely a hipermarketláncok rohamos terjeszkedését az adózási, telekszerzési és árubeszerzési szabályok módosításán keresztül hivatott korlátok közé szorítani. A beszállítók és egyéb kiskereskedelmi egységek ilyen irányú érdekvédelmének igényét az érintettek már a hazai fórumokon is jelezték, konkrét lépés azonban egyelőre még nem történt. A beszerzési ár alatti értékesítés problémája hosszú ideje foglalkoztatja a hazai szakmai közvéleményt - mutatta be a magyarországi helyzetet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Mint elmondta: a kisméretű vállalkozások mellett a gyártók is felvetették már a szabályozás szigorításának igényét, amire precedenst több nyugat-európai ország - köztük az Auchan és a Cora szülőhazájának számító Franciaország - tapasztalata is szolgáltathat.

A korlátozás terjedelme azonban számos problémát vet fel. A termékek beszerzési ár alatti értékesítésének minden árucikkre kiterjedő s körülményektől független egységes tiltása ugyanis értelmetlen és kivitelezhetetlen is egyben. A romlandó termékek lejárathoz közeli értékesítésénél vagy a szezon végi kiárusításoknál ugyanis ez az árstratégia elsősorban a készletek hatékony forgalmát szolgálja, nem marketingcélokat. Egy esetleges korlátozó szabályozás esetén emellett Vámos továbbra is fenntartandónak ítéli a rövid ideig tartó, szűk termékkört érintő akciókat.

Látni kell továbbá azt is, hogy ezek a lépések a hipermarketek működése szempontjából is létfontosságúak annak érdekében, hogy a potenciális vásárlók a nagyobb időráfordítással és benzinköltséggel járó bevásárlást válasszák a közeli boltok nyújtotta gyors és kényelmes megoldások helyett, teszi hozzá.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elsősorban a szabad verseny oldalán áll, nem pártolja a kereskedelmi ármeghatározás központi szintű szabályozását - mondta kérdésünkre Kanizsai Nagy Andrásné kereskedelmi irodavezető. Ugyan a kérdéssel ők is többször találkoztak, de egyelőre az csak munkamegbeszélések formájában került elő, normatív tervezet mid ez idáig nem született. A GVH a törvényi szabályozás helyett egy etikai kódex elkészítését szorgalmazná, ami a beszállítók és a kereskedők hatáskörébe delegálná a probléma megoldását - fűzte hozzá Kanizsai.

Nem került még fel a szabályozást igénylő területek listájára a hazánkban is futótűzként terjedő saját márkás kereskedelem jelensége. A Nyugat-Európából átterjedő gyakorlatot az áruházláncok piacán erősödő versenyhelyzet kényszerítette ki: mára a vezető hipermarketek mellett számos diszkontáruházlánc is jelentkezett saját neve alatt forgalmazott termékekkel. Ebben a szituációban a gyártók meglehetősen paradox helyzetbe kerülnek, hiszen az általuk szállított termékek reklámértéke ugyan a forgalmazót erősíti, de a nagyobb értékesítési volumenből kifolyólag ők is hasznot húznak a jelenségből.

A saját márkás termékek ugyanis rendkívül biztos piacot, hosszú távú megrendelésállományt biztosítanak a kereskedelem beszállítóinak, ezért cserébe viszont meglehetősen alacsony a beszerzési ár. A rendszer bevált volta ellenére sem terjedt el általánosan Magyarországon, hiszen például a piac egyik jelentős szereplőjének, az Auchannak nincsenek saját márkás termékei.

A Tesco négy éve kezdte el az úgynevezett "gazdaságos" termékcsalád forgalmazását, amely elsősorban élelmiszert, napicikkeket, vegyi árut, papírféleségeket tartalmaz, s amelynek 90 százaléka magyar termék. Amint azt Danks Emese, a Tesco-Global Áruházak Rt. pr-igazgatója lapunknak elmondta, az előbbi, mintegy 300 cikkelemből álló termékkört nagyjából lefedi a 2001 februárjában indított és szintén 300 áruféleséget felölelő Tesco Brand program. A jelentős különbség az, hogy az utóbbi magasabb minőségű termékekből áll, s így az árszint is magasabb. A vásárló előnye abból származik - mutatott rá Danks Emese -, hogy amíg a Tesco Brand termékek minősége megfelel a kategória legjobbjának, áruk annál 10-20 százalékkal alacsonyabb.

Munkatársainktól