A nagy európai kiskereskedelmi áruházláncok csupán tavaly 2,2 milliárd dollárt fektettek be Lengyelországban, ám terjeszkedésüket egyáltalán nem nézik jó szemmel a kistermelők, illetve a hazai kiskereskedők, akik tisztességtelen versenyre hivatkoznak. Szerintük jobban meg kellene adóztatni ezeket a láncolatokat, szigorúbban szabályozhatnák a földterületek ilyen célú hasznosítását, s bírságot kellene kivetni a jelentős árengedményekkel operáló hipermarketekre. A Reuters beszámolója szerint követelésük meghallgatásra talált, s a parlament már foglalkozik a kérdéssel. Jelenleg a szenátus előtt van az a törvénytervezet, amelyet a lengyel alsóház már elfogadott, s amelynek értelmében egyebek mellett büntetést rónának ki azokra a cégekre, amelyek az önköltségnél alacsonyabban értékesítik termékeiket, illetve korlátozzák a saját márkák forgalmát.

A törvénytervezet, ha elfogadják, első ízben jelenthet komoly támadást a Kelet-Európában megtelepedett külföldi kiskereskedelmi láncok ellen, s könnyen elképzelhető, hogy a térség más országai is követik a lengyelek példáját. Szlovákiában például a parlament hamarosan napirendre tűzi annak a törvényjavaslatnak a megvitatását, amely arra kötelezné a hipermarketeket, hogy árukészletei 70 százalékát belföldi termelőktől szerezzék be. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szigorítás gyengítené a hipermarketeknek az adott országok gazdaságában, egyebek mellett a munkahelyteremtésben, illetve az áremelkedés féken tartásában játszott kedvező szerepét. Ezzel összefüggésben szakmai körökben emlékeztetnek arra, hogy a törvényi szigorítás éppen a saját márkák beszállítói számára lenne hátrányos, azokra a csoportokra nézve, amelyeket a törvény védeni hivatott.

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az egyre hangosabb fogyasztóvédelmi szervezetek álláspontját sem. Ezek a szervezetek arra hivatkoznak, hogy az árversenynek a fogyasztók látják hasznát, s nem lenne célszerű korlátozni a hipermarketeket önálló ár- és beszerzési politikájuk kialakításában.

Ugyanakkor az ACNielsen piackutató elemzése rámutat: míg Nyugat-Európában - Németország és Franciaország kivételével - a kereskedelmi márkák (más néven saját márkák) részesedésének növekedése lelassult, Kelet-Közép-Európában további erőteljes fejlődésük várható. Nyugat-Európában 1999-ben 1975 kategóriában voltak jelen a kereskedelmi márkák, ez a szám a következő évben 2081-re emelkedett, ami ötszázalékos növekedésnek felel meg.

Kelet-Közép-Európában 2000-ben 173 termékkategóriában jelentek meg a kereskedelmi márkák, és a kategóriákban kivétel nélkül 10 százalék alatti piaci arányt értek el, a nyugati országokban ennél jóval nagyobbat. Magyarországon 2001-ben a kereskedelmi márkák átlagos piaci részesedése meghaladta a 10 százalékot. A legalacsonyabb volt a részesedésük az alkohol, a szépségápolás és egészség, valamint a cukorka kategóriában, erőteljesebben szerepeltek a papíráruk, az álleteledelek, tisztítószerek értékesítésében. (KK)

VG-összeállítás