Az elmúlt egy-másfél évben megélénkült a hazai fürdő- és strandfejlesztés. E célokra még az Orbán-kormány idején beindított Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja tavaly 21, az idén további 2,6 milliárd forintot ítélt meg önkormányzatoknak, illetve az általuk alapított cégeknek vagy magánvállalkozásoknak. (A turizmusfejlesztési pályázatok mintegy háromnegyed részét jelentik a fürdőfejlesztések.)

A legnagyobb, egymilliárd forint körüli támogatást a nagy hagyományokkal bíró fürdővárosokban működő társaságok kapták. E körbe tartozik például Bük, Sárvár és Hajdúszoboszló, míg a fürdővárosi babérokra törő települések közül a Visegrádon fejlesztő Termál Hotel Visegrád Rt., a Mosonmagyaróváron beruházó Gisland Fejlesztési Kft., illetve Győr megyei jogi város önkormányzata kapott ekkora támogatást. Mellettük kisebb fürdőrekonstrukciók és -bővítések is számíthattak állami segítségre. Több helyen már intenzíven folynak az építkezések.

A nemzetközi piacon is jól ismert hazai fürdővárosok közül Bükön kezdett mintegy kétmilliárd forint értékű bővítő beruházásba a Büki Gyógyfürdő Rt. A megépülő új csarnok további 800 vendég fogadását teszi lehetővé. A társaság tervei szerint a beruházást 2003 tavaszára fejezik be. Számításaik szerint a fürdő látogatóinak száma a jelenlegi évi 850 ezerről néhány év alatt 1,1 milliárdra emelkedhet. Hajdúszoboszlón 2,3 milliárd forint értékű bővítő és felújító beruházás indult tavaly, ennek nyomán nagyobb lesz a néhány éve megnyitott vízi vidámpark. Az idén őszszel indítja a Harkányi Gyógyfürdő Rt. a mintegy 1,5 milliárd forint értékű korszerűsítést a dél-dunántúli fürdőhelyen.

A nyugati határhoz közel több város is megpróbál versenyt teremteni a régi fürdővárosoknak termál- vagy gyógyvizének hasznosításával. Sárváron négymilliárd forint értékű beruházás megvalósítását tervezi a városvezetés, amelynek kivitelezése a múlt évben megkezdődött. Az első ütemben egy teljesen új fedett fürdő épül meg. A második ütemben készül el a gyógyászati részleg, valamint megújul a strand, és bővül a vendéglátó kapacitás is. Versenyt teremt a nyugat-dunántúli fürdővárosoknak a Zala Megyei Kehidakustányban folyó építkezés. A településen 2,3 milliárd forint értékű fürdőkomplexum valósul meg. Az építkezést már tavaly szeptemberben megkezdték, s a munkák rövidesen befejeződnek. Termálvizének hasznosítását kezdte meg Zalaegerszeg városa is, ahol már napokon belül megnyílik a hajdúszoboszlóihoz hasonló vízi vidámpark. A Dunántúl első ilyen létesítménye héthektáros területen épül, ahol 4500 vendéget tudnak egy időben fogadni. Ez a beruházás közel 1,5 milliárd forint értékű.

Mintegy kétmilliárdért korszerűsíti strandfürdőit a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Ezen belül a legjelentősebb munka a Palatinus strand infrastruktúrájának javítása. E program első - 1,6 milliárd forintos - szakasza június végére fejeződik be. A társaság másik nagyszabású vállalkozása a Dagály bővítése egy élményfürdővel. Szó van luxushotel építéséről is, ám erről véglegesen még nem döntöttek. Élménymedencével gazdagodott az idén a hevesi megyeszékhely is. Az Egri Termálfürdő Üzemeltető Kft. az új attrakciót, a vízi várat 134,5 millió forintból építette meg. A Sikonda Kft., amely Komló-Sikondán öt éve vásárolta meg a korábbi önkormányzati strandot, ez évben 1,4 milliárd forintos fejlesztésbe fogott. A fürdő mellett egy háromcsillagos hotel megépítését is fontolgatják.

Lázár Ildikó