"Európában - detroiti vagy dallasi mércével mérve - alacsonyak a fizetések, az árak viszont magasak: a cégtulajdonos elnök-vezérigazgatónak a vállalata által finanszírozott autó, személyzet, lakás és egyéb juttatások állnak a rendelkezésére, amelyeknek az Egyesült Államokban dolgozó menedzserek általában híján vannak. Szerető tartása - mint egyfajta státusszimbólum - pedig külön könyvelési problémát jelent". Mindez Edward A. McCrearynek az Európa amerikanizálódása című könyvében olvasható, amelyet immár közel negyven éve, 1964-ben adtak ki New Yorkban.

A kiadvány lényege azonban még ma is aktuális - derül ki David Young, az AmCham publikációs bizottságának vezetője, a magyarországi Amrop Hever fejvadász cég alapító partnere szavaiból.

A magyarországi cégeknél dolgozó első számú külföldi vezetőket - a fizetésükön felül, a nyereségorientált tevékenységük biztosítása érdekében - természetesen ma is járulékos vállalati szolgáltatások illetik meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy számolatlanul "szórják a pénzt". Még kevésbé ad ez lehetőséget a meggazdagodásra, hiszen az adóhatóság által is ellenőrizhető módon szigorú elszámolási kötelezettséggel tartoznak - hangsúlyozta Young lapunknak nyilatkozva. A közelmúltban, pénzügyi szabálytalanságok miatt, az Egyesült Államokban több topmenedzser bukott le (Andersen, Enron), erről a nemzetközi sajtó is hírt adott - emlékeztetett. Az AmCham üzleti etikai kódexét nálunk mind ez idáig senki sem szegte meg - büszkélkedik Young.

A Magyarországon dolgozó külföldi topmenedzsereket megillető juttatások csomagja ma is tartalmazza - megállapodás alapján - a megfelelő színvonalú lakhatás és a gyerek iskoláztatásának költségét. Ezek összege - éves szinten - igen tetemes lehet. A lakásbérlethez kapcsolódó egyéb szolgáltatások költsége - így bejárónő, víz-, villany-, gázfogyasztás - viszont általában az ügyvezetőt terheli, habár esetenként a kiküldő anyavállalattal kötött megállapodás ettől eltérően is rendelkezhet. A lakástelefon költségét természetesen az ügyvezető fizeti, ám a vállalattól kapott mobiltelefonét már nem.

Külön említést érdemel az a költségkeret, amely felett az első számú vezető rendelkezik. Ám ennek felhasználásáról is köteles elszámolni. Ha például a lakásán fogadást rendez üzleti partnereinek és erre a célra valamely étteremből hozat ételt, vagy esetleg koncertre, opera-előadásra hívja üzleti partnerét, ennek költsége a vállalatot terheli.

A topmenedzser fizetését járulékos vállalati szolgáltatások egészítik ki a német (rész)tulajdonú magyarországi cégeknél is.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában lapunknak elmondták: a vállalati nyugellátás ezek közül a legfontosabb és egyben a vállalatok számára a legköltségesebb kiegészítő juttatás.

A vállalati nyugdíjat elsősorban az ügyvezetőnek és más vezető beosztású munkavállalóknak kínálják fel - derül ki a kamara megbízásából végzett felmérésből.

A cégautó az ügyvezetőknél mára már a szokványos juttatások részévé vált: 95 százalékuk élvezte ennek előnyeit tavaly. Ez az arány egy évvel korábban még 84, 1999-ben pedig 82 százalék volt. A kamaránál lapunknak ezzel kapcsolatban elmondták: a cégautós juttatás sok tényezőtől függ. Fontos - többek között - az, hogy külföldi érdekeltségű vagy kizárólag belföldi tulajdonú vállalatról van-e szó. Emellett az egyedi nyereséghelyzetet is figyelembe kell venni. A külföldi érdekeltségű és nyereségesebb vállalatok gyakrabban biztosítanak cégautót, mint a hasonló nyereségességet felmutató, ám kizárólag magyar tulajdonú vállalatok. Ezenfelül a vállalat tevékenységi ágazata is döntő jelentőséggel bír. Az értékesítési ágazatokban tevékenykedő cégeknél alapkövetelmény a cégautó, amelynek biztosítását Magyarországon inkább tekintik a javadalmazás részének, mint például Németországban. A cégautó ugyanis bizonyos státust jelent a vállalati hierarchiában. Hasonló a helyzet a mobiltelefonoknál is. Csaknem minden ügyvezető (98 százalék) rendelkezett 2001-ben vállalati mobiltelefonnal, ez az arány 2000-ben még 93, 1999-ben pedig 86 százalékos volt.

A járulékos juttatások igénybevételét szigorúan szabályozza a törvény. Az, hogy milyen törvénytelenségek zajlanak le e téren, hamarosan a bíróság előtt ki fog derülni, hiszen indult már precedensértékű per ez ügyben.

Mindennek ellenére az első számú vállalati vezetők Magyarországon - legyenek azok magyar vagy külföldi állampolgárok - vélhetően nem részesülnek olyan juttatásokban, amelyek a közízlést zavarnák. Minderre a Magyar Külgazdasági Szövetségben mutattak rá. Igaz, persze, ezek összetételéről, mértékéről csak sejtések lehetnek, hiszen a vállalatok vezetőit megillető mellékes juttatások - akárcsak fizetésük - a legszigorúbb üzleti titoknak számítanak, arról csak az APEH-nek lehet tudomása - hívták fel a figyelmet. Arról nem is szólva, hogy magáncégek esetében az államnak semmiféle jogosítványa e téren nincs. Egyetlen eszköze van, az pedig az adóellenőrzés. Ha egy vállalat első számú vezetője kap bármiféle pénz- vagy természetbeni juttatást, azzal el kell számolnia, állampolgárságától függetlenül. Kivétel az, ha a kiküldő ország és Magyarország között a kettős adóztatást kizáró egyezmény van hatályban.

Természetes, hogy ha egy Magyarországon működő vállalathoz külföldről hozzák a topmenedzsert, akkor az ő itt-tartózkodásának költségeit az adott cég fizeti. Ennek feltétlenül része a pozíciójának megfelelő lakás bérleti díja, ám korántsem biztos, hogy a rezsit is a cégnek kell állnia, nem szólva a személyzet bérezéséről. A német kamaránál kizártnak tartják a vezető rendelkezésére bocsátott céges hitelkártya korlátlan használatát is. Nincs ez másként Nyugat-Európában sem. Ugyan vannak olyan hitelkártyák, amelyeken nincs limit, ám el kell számolni arról, hogy annak használója mire vett fel pénzt, legyen szó akár szálloda-, repülőjegy- vagy reprezentációs költségről.



Bányai Gyula