BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még nem drágul a lakossági gáz

Nem halasztható a költségalapú gázárképzés rendszerének kidolgozása - jelentette ki Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára az ipari energiafogyasztók fórumának konferenciáján. A lakossági és a távhőszektorban az idén semmiképp sem lesz áremelés, a nagyfogyasztóknak viszont számolniuk kell a drágulással. Szalay Gábor utalt rá: az őszi önkormányzati választások miatt a költségalapú árak egy lépésben történő bevezetése komoly politikai kockázatokkal járhat. A gázüzlet piaci szereplői között nem lehet igazságot tenni úgy, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Számos igazság ütközik ugyanis.

A fogyasztók nem fizetik meg a szolgáltatás költségeit, ellátásbiztonsági szempontból a hazai gázinfrastruktúrát meg kell erősíteni, de a fejlesztésekre az amortizáció nem jelent fedezetet, mert az eszközök alulértékeltek. Sőt a hálózat fejlesztése is indokolt, mert a gazdaságélénküléssel együtt az igények növekedése várható. Másrészt igaz, hogy a hálózatfejlesztésben a lakosság indokolatlanul nagy terhet vállal. Magasak a hálózati veszteségek.

A világpolitikai feszültségek feszítik az olaj- és gázpiacot. A látszólagosan olcsó gáz gazdaságtalan döntésekre ösztönzi a felhasználókat. Nem utolsósorban a jelenlegi árak nem felelnek meg az érvényes gáztörvényben meghatározott árképletnek. Igaz - ismerte el Szalay Gábor -, hogy a nagyfogyasztók egy bizonyos csoportja már közel világpiaci áron jut a gázhoz.

A költségalapú árképzés rendszerének előkészítése halaszthatatlan a gazdasági tárca politikai államtitkára szerint, mert mint mondta, a mesterségesen alacsonyan tartott árak évente 150 milliárd forintnyi vagyonvesztést eredményeznek az állami érdekeltségű vállalatoknál. Ezzel szemben egy kompenzációs rendszer működtetése évi 30-40 milliárd forintba kerülne, s legfeljebb 20-30 milliárd volna a nemzetgazdasági hatása a költségalapú árak alkalmazásának többek között inflációs oldalon.

A kompenzációs rendszer finanszírozására egyébként a bányajáradék révén teremtene forrást a gazdasági tárca. A tervek szerint a világpiaci gázárakhoz kötötten sávos rendszerben határoznák meg a hazai kitermelésű gáz utáni járadékot, 82 dolláros ár alatt ez a jelenlegi 12 százalék maradna.

Hlavay Richárd

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.