Olcsóbb az Adria a Balatonnál

Manapság aki Tolna megyében nyaralót vagy hétvégi házat szeretne vásárolni, az többnyire még az országhatáron belül keres erre lehetőséget, kevesen vásárolnak külföldön ingatlant - mondta a megyeszékhelyen ingatlanforgalmazással is foglalkozó Naszádos Katalin ügyvéd. Az érdeklődés hiánya miatt éppen ezért Tolnában nincs olyan cég, amelyik ilyen ingatlanok forgalmazásával is foglalkozna, ezért azok a szabad tőkével rendelkező befektetők, akiknek ilyen szándékuk van, kénytelenek budapesti vagy külföldi ingatlanforgalmazókkal felvenni a kapcsolatot.

Ez a helyzet előbb-utóbb változni fog, mivel a horvát tengerparton rohamos gyorsasággal épülő apartmanházak kedvező áraikkal és viszonylagos közelségükkel csábító lehetőséget kínálnak, arról nem is szólva, hogy az építtetők intenzív marketingpolitikát folytatnak. Egyre több horvát ingatlanközvetítő iroda hirdet dél-dunántúli lapokban, és kínál - Isztriától Trogirig - eladó nyaralókat, apartmanokat a balatoni ingatlanáraknál jóval olcsóbban.

A Zadar mellett most épülő tengerparti üdülőtelepen például 5-6 millió forintért már lehet kapni vadonatúj, igényesen kialakított, 50-60 négyzetméteres, teraszos, a parttól 100-150 méterre fekvő sorházi apartmanokat. A vásárlást, az ingatlannal kapcsolatos ügyintézést, az adminisztratív teendők lebonyolítását horvát ügyvédek végzik, viszonylag jutányos áron.

Az ügyvédnő szerint Tolna megyében ugyan még nem, de a délnyugat-dunántúli régió más megyéiben egyre élénkebb érdeklődés mutatkozik az országhatártól alig 500-600 kilométerre fekvő adriai tengerparti ingatlanok iránt.

Egy külföldi ingatlan vásárlásánál az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a vásárlásra, egy külföldi állampolgár hogyan vásárolhat Horvátországban ingatlant, milyen kötelezettségei vannak a vásárlónak? Általánosságban elmondható, hogy a magyar-horvát államközi kapcsolatok felhőtlenek, azok az államközi megállapodások, amelyek a viszonosság elve alapján az egymás országaiban történő ingatlanvásárlást lehetővé teszik, megköttettek, így a gyakorlatban a horvátországi vásárlásoknál nem jelentkeznek problémák. A két ország jog- és intézményrendszere nagyban hasonlít egymáshoz, ezért az ingatlanvásárlás Magyarországon megszokott menetéhez nagyon hasonló eljárással találkozhatunk Horvátországban is. Az ottani ingatlan vásárlásához engedély szükséges - derül ki a Kanga Ingatlaniroda honlapján adott tájékoztatóból.

Eszerint amikor egy magyar állampolgár elhatározza, hogy vásárol, akkor először az adásvételi szerződést kell az eladóval közösen megkötniük. Ekkor a földhivatalban a tulajdoni lapra rákerül a vásárlás ténye, egyelőre a tulajdonjog átruházása nélkül. A megfelelő kötelező egyéb iratokkal együtt ezt az adásvételi szerződést a horvát jogászpartner elküldi Zágrábba, a külügyminisztériumba engedélyezésre. Amikor az engedély megérkezik, akkor lehet az ingatlant az ügyfél nevére bejegyeztetni az illetékes földhivatalnál, és ekkor kell a vásárlási illetéket kifizetni.

Elvileg előfordulhat, hogy a vevő nem kapja meg ezt az engedélyt, bár ez nagyon ritka a magyar állampolgárok esetében. Ha mégis megtörténne, akkor a vásárló jogosult az ingatlant újabb vevőknek eladni. Megjegyezzük, hogy EU-s tagságunkkal az engedélyhez kötöttség megszűnik, mivel uniós tagországokra nincs ilyen megkötés. A jelenlegi gyakorlat szerint a vevő a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, még az engedély megérkezése előtt birtokba veheti az ingatlant. Ingatlan eladásával kapcsolatban semmiféle megkötés nincs, szabadon értékesítheti azt mind a magánszemély, mind a társaság. Horvátországban egységesen 5 százalék illetéket kell fizetni a megvásárolt ingatlan után. Az illetékfizetés alapja az adásvételi szerződésben szereplő eladási ár, amennyiben az illetékhivatal az adott környéken szokásos ingatlanárakhoz viszonyítva ezt elfogadhatónak ítéli. Ellenkező esetben az illetékhivatal állapítja meg az illeték alapját is. Az illetéket a vásárló köteles fizetni, de ha a vevő és az eladó ebben megegyezik, a fizetés történhet az eladóval közösen is. Amennyiben cserét bonyolítanak le, ugyanekkora összeget kell leróni, de ebben az esetben mind a vevő, mind az eladó köteles 5 százalékot kifizetni. A minisztériumi engedély kézhezvétele, továbbá a teljes vételár kiegyenlítése után, 30 napon belül be kell jelenteni a tranzakciót. Az illetékhivatal ezt követően határoz az illeték nagyságáról, majd 15 napon belül kell azt befizetni. Késedelmes fizetés esetén pótlékot számítanak fel, mint mindenütt. Az eladót nem terheli illetékfizetési kötelezettség, csak abban az esetben, ha az eladás a vásárlástól számított három éven belül történik, és az eladási ár magasabb, mint az eredeti vételár volt. Ebben az esetben az árkülönbözet 35 százaléka az adó. Ezenkívül még helyi adót is kell fizetni, ami városonként különböző.

F. Kováts Éva - Szekszárd