Pénzmosás: újabb intézkedések
Németh I. Gergely
Július végére készülhet el az a tervezet, amely szabályozná, miként egyeztethető össze az ügyvédek titoktartási kötelezettsége a pénzmosás elleni törvény azon rendelkezésével, amely rájuk is kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget pénzmosás gyanúja esetén. A pénzmosás elleni törvény hatálya az ügyvédekre is kiterjed, ám az ebben foglalt kötelezettségek esetükben, illetve a közjegyzőkre nézve csak az év végén lépnek hatályba. "A feleknek november 30-ig kell a kérdés rendezésére vonatkozó javaslatokat kidolgozniuk, de az ezt célzó tervezet már az őszi ülésszak kezdetén az Országgyűlés elé kerülhet" - közölte Balogh László. A pénzmosás elleni fellépés koordinálásáért felelős kormánybiztos az előterjesztés tartalmáról elmondta: a büntetőeljárásokban mindenképpen fenn kívánják tartani az ügyvédi titoktartás elvét.
Szintén a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának javítását szolgálja, hogy az év második felében - szakmai konferenciák szervezésével, tájékoztató és segédanyagok összeállításával - az eddiginél célzottabb képzési támogatást kívánnak nyújtani mindazon további szakmák, könyvelők, könyvvizsgálók, ingatlanközvetítők, műtárgykereskedők képviselői részére, akik az idei évtől kötelesek rendőrségi bejelentést tenni pénzmosás gyanúja esetén. Az idén a nyomozati és igazságszolgáltatási vonalon is "erősítés" várható.
A pénzmosás megakadályozása érdekében az elmúlt egy évben tett intézkedések helyességét, valamint az ebben érintett állami szervezetek és szakmai szervek közötti együttműködés eredményességét mutatja, hogy az OECD mellett működő pénzmosás elleni munkacsoport, a FATF múlt heti éves közgyűlésének zárónapján levette Magyarországot a "nem együttműködő" államokról vezetett listáról, ahová egy évvel ezelőtt tette fel - fejtette ki Balogh László.
A kormánybiztos hozzátette: a siker ellenére nem lehet "elégedetten hátradőlni", mert bizonyos területeken további intézkedésekre van szükség a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának javítása érdekében, és egyelőre a FATF is fokozott figyelemmel kíséri Magyarország ez irányú lépéseit.
Mindenesetre a FATF döntését követően megszűnt annak a veszélye, hogy Magyarországnak korlátozásokkal kelljen szembesülnie a pénzmosás elleni intézkedések nem megfelelő értékelése következtében. Balogh László szerint a FATF egy évvel ezelőtt meghozott döntése a feketelistára helyezésről kevés szankciót, vagy korlátozást vont maga után, azonban a szigorító intézkedések ismételt elmulasztása esetén komolyan számolni kellett volna azzal, hogy a munkacsoport tagállamai konkrét intézkedéseket hoznak Magyarországgal szemben. Így vélhetőleg sok kellemetlenséggel járt volna, ha a Magyarországról érkező átutalással kapcsolatban ellenőrzést rendelnek el, ami az egyébként néhány órás műveletek többnapos késését eredményezte volna minden esetben.
Megszorításoktól már nem kell tartani, ellenben a feketelistáról történt lekerülést követően Magyarországnak is lehetősége nyílik arra, hogy saját javaslatokat tegyen a FATF pénzmosás elleni normatíváinak átalakítására. A szervezet 12 évvel ezelőtt kidolgozott 40 normájának átfogó revíziója másfél évvel ezelőtt kezdődött meg, s most jutott olyan szakaszba, hogy a tagállamok mellett a kívülálló országok véleményét is beépítenék az új normaszövegekbe.
Magyarország részéről már jelezték az előkészítésben való részvételi szándékot, s ennek érdekében a pénzmosás elleni fellépésben érintett szakmák szervezeteit felkérték, hogy július végéig dolgozzák ki észrevételeiket. Ezek alapján a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakértői augusztus végéig átfogó javaslatcsomagot dolgoznak ki és juttatnak el a FATF részére.
