Egy karizmatikus sajtkirály Libanonból
Teljességgel elégedett a magyarországi vállalkozási környezettel Riad Naboulsi. "A Caravanes Kft. mindenféle kapcsolat vagy politikai elkötelezettség nélkül is százszázalékosan megkapott működése során minden segítséget, ami lehetséges" - mondja. "Aki itt nem csal az áfával, más adókkal, nem él vissza a támogatásokkal, és nem is lop, arra nem szállnak rá" - teszi hozzá. Külföldi - arab - mivoltának sem érzi hátrányát, igaz, környezete már inkább magyarnak tekinti, hiszen tizennyolc éves kora óta él itt. Libanoni származása, az arab mentalitás ismerete még hasznára is válik, hiszen az arab világban adja el a cége sajt- és konzervgyára által gyártott temékeket.
"Ez azonban az én személyes szempontom - vált nagyságrendet. - Egészen más a helyzet, ha a magyar tej- és konzervipar jövőjét nézzük." Nagyon tart attól, hogy a két iparág exportlehetőségei az ország uniós csatlakozása áldozatává válnak. Pillanatnyilag ugyanis évi kétmilliárd liter tejet termelnek Magyarországon, ebből 500 millió liter többlet, amit exportálni kellene. Ehelyett a fölös mennyiség egy része a belpiacra nehezedik, ahol a helyi termelők egymás alá kínálva sodródnak veszteségbe. (Egy kilogramm trappista sajt önköltségi ára például ezer forint, viszont már - áfával - 800-900 forintért kapható a bevásárlóközpontokban.)
Riad Naboulsi hibának tartja, hogy amikor néhány éve Lengyelország az ágazat támogatására kért és kapott lehetőséget az uniótól, Magyarország ezt nem tette meg. Támogatás nélkül ugyanis csak komoly veszteségek árán tarthatóak fenn azok a tejtermelő kapacitások, amelyek a fentiek alapján most többletnek minősülnek, de célszerűtlen lenne azokat leépíteni, vagyis levágni a fölös tejelőmarha-állományt. Hiszen az uniós csatlakozás életszínvonal-növekedést ígér, ennek alapján pedig feltételezhető, hogy lenne kereslet a teljes kétmilliárd liternyi tejből előállított termékre. Kérdés persze, meddig. A csatlakozás másnapjától ugyanis olyan nyomott áron érkezhet akár Németországból is néhány óra alatt autópályán tejtermék - és persze más áru is - a magyar piacra, hogy kiszorítaná az itt készült termékeket.
Addig is marad az exportkényszer, de a támogatás hiánya itt is érződik. Az EU-ban egy kilogramm edami sajt például két dollárba, Magyarországon négybe kerül. "Miért venne az arab partner magyar sajtot, ha fél áron hozzájuthat az EU-ban?" - teszi fel a kérdést az üzletember.
Mást bajt is lát Riad Naboulsi. A közelgő uniós csatlakozás miatt olyan minőségi elvárásoknak kell a hazai, mintegy hetven tejüzemnek eleget tennie, amikre kicsik-közepesek önerőből aligha képesek - fejezi ki kételyeit. A nagyok tudnak bankhitelből vagy a külföldi anyacég pénzéből fejleszteni, a kisebbek közül viszont még az idén 30-40 leállni kényszerülhet. A Caravanes ezt az akadályt várhatóan biztosan veszi: az uniós elvárásokra új, közel 800 millió forintba került sajtüzem létesítésével készült fel a cég, s hasonlóan tett az Óvártej is. A csehek, mint megtudtuk, korábban ébredtek: már néhány éve hozzáfogtak tejüzemeik korszerűsítéséhez, illetve az arra alkalmatlanok bezárásához.
