Befektetés: tompították a bombák pusztítását a hazai profik – soha nem látott pénzt öntöttek a legjobban teljesítő eszközbe
Az óriási piaci hullámokat kiváltó amerikai-iráni háború kirobbanása csupán kisebb megtorpanást eredményezett a hazai befektetési alapok hosszú ideje tartó, dinamikus bővülésében. Márciusban 0,1 százalékkal csökkent az alapkezelőknél fialtatott befektetési jegyek összértéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján.
A 29 milliárd forintos csökkenés kisebb szépséghibának számít ugyan, és közel másfél éves növekvő trendet tört meg a hazai alapkezelői piacon, a portfóliómenedzserek ezzel együtt bizonyították a szektor ütésállóságát a rendkívül változékonnyá váló piaci környezetben.
Felforgatta a piacokat az iráni háború, az alapkezelők állták a vihart
Az Irán ellen indított, amerikai-izraeli háború február végi kitörését követő hónapban
- több mint négy százalékot esett a hazai BUX részvényindex,
- az MSCI fejlett piaci indexe 6,6 százalékkal,
- a fejődő piaci részvényindex pedig 13,3 százalékkal zuhant.
- A forint eközben 2,7 százalékkal gyengült az euróval szemben.
Ezek a mozgások felemás hatással voltak a magyar befektetési alapokra. A meredeken leforduló piaci árfolyamok 408 milliárd forinttal erodálták a portfóliók egyenlegét, a leértékelődő forint viszont összességében kedvezett a devizában jegyzett befektetéseknek, a devizahatás 187 milliárdos gyarapodást eredményezett.
Az ügyfelek a hullámzó piacon is kitartottak az alapok mellett, 193 milliárd forint friss megtakarítást kötöttek le ilyen eszközökben. A devizahatás és a bőséges friss tőkebeáramlás így jelentősen mérsékelni tudta a széleskörű árfolyamzuhanás negatív hatásait.
A tőzsdei és a kötvénybefektetés sem hozott gyümölcsöt
Ami az egyes terméktípusokat illeti, a messze legnagyobb, 7653 milliárd forint vagyonnal rendelkező kötvényalapok három százalékos visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni, amit a 130 milliárd forintos árfolyamesés mellett a 161 milliárd forintnyi tőkekivonás is erősített, miközben ezt a pozitív devizapiaci mozgások kevésbé tudtak mérsékelni.
A második legméretesebb kategória, a kockázati- és magántőkealapok megúszták szerény, szűk fél százalékos csökkenéssel, mivel a közel 90 milliárd forintos piaci árfolyamveszteséget mérsékelte a 46 milliárd forintos beérkező új megtakarítás és a devizahátszél.
A tőzsdei lefordulás ugyanakkor megtépázta a részvényalapokat, melyek vagyona közel négy százalékkal, 2530 milliárd forintra esett vissza. A befektetők 17 milliárd forintot vontak ki kezelés alól. Ezt a devizapiaci felértékelődés még épp ellensúlyozni tudta, a részvénypiaci esés ellenben 100 milliárdos árfolyamveszteséget eredményezett.
Soha nem látott pénz érkezett a legjobban teljesítő eszközökbe
A hónap nyertesei az ingatlanalapok voltak, melyek a negatív befektetői hangulattal dacolva hat százalékkal gyarapodtak. A befektetők láthatóan itt kerestek menedéket a piaci hullámok elől, és rekordméretű, 256 milliárd forintot pakoltak ezekbe az alapokba. Ekkora friss tőke korábban még soha nem érkezett az ingatlanos eszközökbe egyetlen hónap alatt az MNB 2014-ig visszanyúló statisztikái alapján. A harmadik legnagyobb terméktípus ráadásul válságállónak is bizonyult, amit a nyolc milliárd forintos pozitív hozamok bizonyítanak.
A származtatott alapok bő 4000 milliárdos állományában nem történt érdemi változás, ahogy csendesebb időszakon vannak túl a vegyes eszközök tulajdonosai is.
A kisebb méretű pénzpiaci alapok a beérkező, 12 milliárd forintnyi ügyfélpénznek köszönhetik a kora tavaszi, 3,5 százalékos gyarapodást, míg az árupiaci kategória 3,6 százalékos karcsúsodását a tranzakciók összértékét jóval meghaladó árfolyamveszteség okozta.
