Felmondás problémákkal
A rendkívüli felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú. Önmagában azonban az ilyen megjelölés nem teszi jogellenessé a felmondást. Ekkor a munkaviszony megszűnésének időpontja a rendkívüli felmondás közlésének ideje - fejtette ki az alábbi jogvitában a Legfelsőbb Bíróság.
Az ügy könyvelő felperesét cége augusztus második felében értesítette, hogy július végi keltezéssel megválik tőle. A rendkívüli felmondást azzal indokolta, hogy a dolgozó júniusban és júliusban két hétig engedély nélkül szabadságon volt, továbbá munkavégzési kötelezettségének nem tett eleget, a könyvelési anyagokat hazavitte, a későbbiekben munkára nem jelentkezett, a cég számára elérhetetlen volt.
Az elbocsátott, sérelmezvén az eljárást, a munkaügyi bírósághoz fordult. Egyebek közt azzal érvelt, az engedély nélküli szabadság vonatkozásában munkáltatója elkésett a rendkívüli felmondással, amellyel a kötelezettségszegéstől számított 15 napon belül élhet. Az igazságszolgáltató fórum azonban megállapította, hogy a cég által felhozott további indokok helytállóak, így intézkedése jogszerű. A másodfokú bíróság elkésettnek találta a munkáltatói eljárást a munkavégzési kötelezettség elmulasztása és a könyvelési anyagok elvitele miatt is. Ugyanakkor úgy ítélte meg: az augusztusi munkából való távollét már önmagában megalapozta a rendkívüli felmondást.
A felperes a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Szerinte a visszamenőleges hatályú felmondás nem lehet jogszerű az azt követő időszakra felrótt kötelezettségszegés - a munkából való távolmaradás - miatt. Ám a Legfelsőbb Bíróság elutasította kérelmét. Az indokolásban kifejtette, hogy a rendkívüli felmondás valóban nem lehet visszamenőleges hatályú. Önmagában azonban az ilyen megjelölés nem teszi jogellenessé az intézkedést, hanem azzal jár, hogy a munkaviszony-megszűnés időpontjának a rendkívüli felmondás közlésének idejét kell tekinteni - mutatott rá. Ezért alaptalanok a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek arról, hogy a visszamenőleges hatályú megszüntetés miatt a későbbi kötelezettségszegés nem vehető figyelembe - szögezte le az igazságszolgáltató fórum. Mivel a dolgozó hivatkozott arra is, hogy távollétének, elérhetetlenségének oka betegség volt, bár táppénzés igazolást nem adott le a munkáltatónak, a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta: a dolgozó munkavégzési, valamint együttműködési kötelezettségéből következik, hogy akadályoztatását - különösen keresőképtelenségét - a munkáltató tudomására hozza.
