Jelentős az igény az elitoktatásra

Az elmúlt években nagymértékben nőtt a felsőoktatási intézményekben tanulók száma. Ma már a középiskolát végzettek igen nagy arányban szereznek valamilyen diplomát is. E felhígulásnak két alapvető következménye van - vélekedik Andor György. Egyrészt egyre heterogénebbé válik a felsőoktatásban tanulók - és végül diplomát szerzők - "színvonala", ami sok szempontból új helyzetet teremt. Mindinkább problémát jelent a nagyjából azonos alapképességekre építő képzések kialakítása, nő a felvételik jelentősége. Önmagában a "diploma" ma már egyre kevesebb mindenre garancia az új munkaerőt kereső cégek számára. Másrészt - és ez persze összefügg a minőségi hígulással is - az angolszász országokra jellemzően lassan nálunk is erősödni kezd a képzések közötti minőségi rangsorolás. Fontosabbá válik, hogy ki melyik intézmény melyik szakán szerez diplomát. Ez mindjobban számít az elhelyezkedéskor, így már a képzésekre történő jelentkezéskor is. Ez ma még talán nem olyan lényeges szempont, de a jelentkező hozzáállása jól érezhetően változóban van. Ma már sokkal hangsúlyosabb az intézmények közötti ilyen jellegű szelekció, mint néhány éve, s ez a folyamat folytatódni fog.

Előfutára mindennek az üzleti posztgraduális képzések területén már ma is fennálló helyzet. E felsőoktatási terület domináns képzései az üzleti másoddiplomát nyújtó MBA-képzések. Az MBA - Master of Business Administration - a világ legrangosabb, így legelterjedtebb diplomája a menedzsment területén. Ma már a világ több száz egyetemén szerezhető ilyen végzettség. Magyarországon körülbelül tíz felsőoktatási intézményben folyik ilyen képzés, igaz, ezek színvonala eléggé vegyes. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-képzése piacvezetőnek számít. Nem véletlen, hogy itt az oktatás minősége áll a középpontban. Saját fejlesztésű minőségfejlesztő és -biztosító rendszer adja a képzés "lelkét", amelynek alapját a hallgatók véleményezése adja. Részletekbe menő értékelés és elemzés tárgya az oktatói produkciókon túl minden oktatási segédanyag és vizsga is. A vizsgálatok mélyrehatóságát mutatja, hogy a számonkérések vizsgálatai kiterjednek a körülmények korrektségére, a vizsgamódszerek alkalmasságára, de még az adott osztályzatok eloszlására is.

Alapvető kérdés persze az oktatók kiválasztása. A döntő szó itt is a hallgatóságé, és természetesen fő szempont a magas szakmai felkészültség - az oktatók döntő többsége egyetemi tanár -, de a gyakorlatorientáltság is. Ez utóbbi szempontot erősíti, hogy jelentős szerepet kapnak a külső előadók. Számos ismert és elismert hazai gazdasági szakember tart előadásokat, így a hallgatók oktatókként köszönthetik dr. Mészáros Tamást, az ÁPV Rt. vezetőjét, dr. Tarafás Imrét, az EBRD kelet-európai igazgatóját, vagy a neves jogprofesszort, dr. Sárközi Tamást is. Minden fél évben tartanak úgynevezett "intenzív hetet", amikor 6-8 szakember tart előadásokat. Ilyenkor a meghívottak többsége külföldről érkezik, általában az USA jelentős cégeitől, azonban minden évben meghívást kap egy-két fontos hazai szakember is. Így az utóbbi időben vendég volt például Matolcsy György és Kupa Mihály, több más egykori MNB-elnök, -alelnök és pénzügyminiszter is.

Az oktatással kapcsolatban Andor György kiemelte, hogy már a felvételinél nagy hangsúlyt fektetnek a válogatásra, s nem vesznek fel mindenkit. A felvételin egyébként - amely a nyári hónapokban folyamatosan, augusztus 30-ig tart - három szempontot vesznek figyelembe, s ezeket pontozzák. Elsőként a végzettség számít, amelyre maximum 40 pont kapható. Ezt követően nagyon fontos a gyakorlati idő, a szakmai gyakorlat hossza, amellyel 30 pont szerezhető. Szintén 30 pont szerezhető magas szintű nyelvismerettel. Ha a jelentkező 50 pontot elér, jó eséllyel bekerül a kurzusra. E pontok felvételi teszttel növelhetők, amelyben főként az általános intelligenciára, tájékozottságra kíváncsiak.

Jellemző, hogy a régebben diplomát szerzettek sok tekintetben alkalmasabbak, de a nyelvismeretben a fiatalabb korosztály erősebb. Felvételire a nyár folyamán bármikor lehet jelentkezni, hiszen az adatlap kitöltését követően a számítógépen lévő tesztet kell még megoldani. Mint Andor György mondta, ők elsősorban a középkorú, nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező korosztályokra számítanak. Szóbeli felvételi nincs. A kurzus szervezői e téren rugalmasak, ezért nem csak néhány napot jelöltek meg a felvételire.

A kialakult minőségi versenyt, megkülönböztetési törekvéseket jól tükrözi a BME MBA "exkluzív" programjának zászlóra tűzése is. Ennek három pillérét emelik ki: az oktatás exkluzivitását, a válogatott, exkluzív hallgatói kört és az ezekből következő exkluzív diplomát. A kiváló oktatói teljesítményt hazai viszonylatban kiemelkedően díjazzák, bár az oktatók jövedelmének mintegy kétharmada hallgatói véleményezésüktől függ, komolyan teljesíteni kell tehát a kiemelkedő javadalmazásért, évről évre fejlődni, fejleszteni kell. Az oktatók jelentős részével exkluzív szerződése is van a képzésnek, ők más intézményben nem oktathatnak. Az exkluzív oktatás másik vonala az oktatás kiváló feltételeinek biztosítása. Ez ma - minden szerénytelenség nélkül - világszínvonalú, állítja Andor György. Az MBA-képzés önálló gazdasági egységként működik az egyetemen belül, a keletkezett nyereség egy része a Műegyetem, illetve a gazdaság- és társadalomtudományi kar kasszájába kerül, míg a megmaradó összeg helyben marad. Ezt a pénzt aztán minden évben visszaforgathatják az oktatás színvonalának emelésére. Ennek eredményeképpen a legfejlettebb oktatástechnológiai eszközökkel tanítanak, világszínvonalú informatikai háttérük van. Így például itt már bevezették az elektronikus indexet, a hagyományos könyvecskét gyakorlatilag nem is használják, a vizsgák érdemjegyeit is SMS-en küldik a hallgatóknak, a termek, ahol az oktatás folyik, teljesen légkondicionáltak stb. A képzés menedzsmentjét egy nyolc-tíz fős csapat adja, akik mintegy fele informatikus. Az exkluzivitás második része magukra a hallgatókra vonatkozik, és nem csak a felvételiről van itt szó. Tanulásuk eredményének mérésekor is szigorú feltételeket szabnak. Így például itt nincs vizsga alóli felmentés, jellemzően írásbeli vizsgákat tartanak, sőt még az osztályozást is szabályozzák. (X)