BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közraktárba vihetik a bort

Minőségi magyar borok közraktározásába fogott a Hungária Közraktár Rt. A társaság hosszú távon is lát üzletet a vállalkozásban, ám egyúttal sürgeti, hogy a kormányzat dolgozzon ki új bormarketing-stratégiát az export fellendítése érdekében.

Sürgető lenne egy új bormarketing-stratégia kidolgozása, annak ellenére, hogy a kormány nemrég több mint 1,74 milliárd forintot hagyott jóvá a borexport idei és jövő év eleji támogatására - mondta Papócsi László, az újabban bort is közraktárra vevő cég, a Hungária Közraktár Rt. elnöke. Elmondta, hogy további központi segítségre van szükség annak érdekében, hogy a hagyományos keleti piacokat visszaszerezzük és újakat szervezzünk a magyar nedűnek. Az általa irányított cég ugyan a bor közraktározásában érdekelt, de áttételesen szorgalmazni tudják, hogy a jó minőségű bor előbb-utóbb a külpiacon, így a keleti piacokon is ismét vevőre találjon. A minőségi nedűk közraktározási gyakolatában a termelők hitel formájában juthatnak, állami támogatás segítségével a borár jelentős részéhez, mintegy 50 százalékához.

Így finanszírozni lehet a következő évi termelést, másrészt a minőségi bor a tárolás alatt jelentősen növeli értékét, gyarapítva a termelők várható bevételeit is.

Arra szintén utalt Papócsi László, hogy a közraktár csak az egyik, bár fontos lehetősége az ágazat feszültségei levezetésének. A megtermelt bor mintegy negyedének, 900 ezer hektoliter termék finanszírozásának a megoldásához lehetne így segítséget nyújtani. A nagy tömegű asztali, úgynevezett lédig borok közraktározásának bevezetésére ugyanakkor a közraktár nem tud vállalkozni. A jelenlegi mintegy 1 millió hektoliteres eladatlan készlet az egész ágazatot sújtja - mondta. Fontosnak véli, hogy az eladatlan készletek hasznosításában szerepet kapjon a borpárlat előállítása, ám ezt csak a napi gondok szükségszerű levezetési megoldásának tekinti.

Mint a keleti, ezen belül az orosz piac ismerője, örömmel tapasztalta, hogy a kormány szükségesnek látta a borok exportjának támogatását. Papócsi László szerint azonban az új piacokra történő értékesítéssel is számolnunk kell. Hosszabb távon ugyanis ezek nélkül nem oldódik meg a hazai borágazat helyzete.

A keleti térségben jó eséllyel lehet és kell a jelenleginél intenzívebben nyitni az orosz és az ukrán piacra - vélekedik Papócsi. Az oroszok változatlanul kedvelik a magyar nedűket, ezért a kiváló és a jó minőségű asztali boroknak egyaránt helyük van ezeken a piacokon. A rendszerváltást megelőzően az egykori KGST-piacra évente mintegy másfél millió hektolitert exportált az ország (csaknem annyit, mint a jelenlegi feleslegünk). Nagy esélye van annak, hogy a FÁK-országokban, a nagyvárosokban nyíló (nálunk is létező) áruházi láncok, szállodák magyar bort vegyenek. Tud arról, hogy jelentős érdeklődés van a távol-keleti piacokon is, így Tajvanon, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön, csakhogy ezeket fel kell keresni. Fontos ugyan, hogy ott legyünk például a frankfurti borvásáron 1500 cég között, de talán ennél is fontosabb lenne, hogy ha Szöulban vagy Tokióban van hasonló esemény, ott is jelen legyünk. Amennyiben ezekre a piacokra senki sem "mozdul rá", az eladási lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok maradnak.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.