BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közraktárba vihetik a bort

Minőségi magyar borok közraktározásába fogott a Hungária Közraktár Rt. A társaság hosszú távon is lát üzletet a vállalkozásban, ám egyúttal sürgeti, hogy a kormányzat dolgozzon ki új bormarketing-stratégiát az export fellendítése érdekében.

Sürgető lenne egy új bormarketing-stratégia kidolgozása, annak ellenére, hogy a kormány nemrég több mint 1,74 milliárd forintot hagyott jóvá a borexport idei és jövő év eleji támogatására - mondta Papócsi László, az újabban bort is közraktárra vevő cég, a Hungária Közraktár Rt. elnöke. Elmondta, hogy további központi segítségre van szükség annak érdekében, hogy a hagyományos keleti piacokat visszaszerezzük és újakat szervezzünk a magyar nedűnek. Az általa irányított cég ugyan a bor közraktározásában érdekelt, de áttételesen szorgalmazni tudják, hogy a jó minőségű bor előbb-utóbb a külpiacon, így a keleti piacokon is ismét vevőre találjon. A minőségi nedűk közraktározási gyakolatában a termelők hitel formájában juthatnak, állami támogatás segítségével a borár jelentős részéhez, mintegy 50 százalékához.

Így finanszírozni lehet a következő évi termelést, másrészt a minőségi bor a tárolás alatt jelentősen növeli értékét, gyarapítva a termelők várható bevételeit is.

Arra szintén utalt Papócsi László, hogy a közraktár csak az egyik, bár fontos lehetősége az ágazat feszültségei levezetésének. A megtermelt bor mintegy negyedének, 900 ezer hektoliter termék finanszírozásának a megoldásához lehetne így segítséget nyújtani. A nagy tömegű asztali, úgynevezett lédig borok közraktározásának bevezetésére ugyanakkor a közraktár nem tud vállalkozni. A jelenlegi mintegy 1 millió hektoliteres eladatlan készlet az egész ágazatot sújtja - mondta. Fontosnak véli, hogy az eladatlan készletek hasznosításában szerepet kapjon a borpárlat előállítása, ám ezt csak a napi gondok szükségszerű levezetési megoldásának tekinti.

Mint a keleti, ezen belül az orosz piac ismerője, örömmel tapasztalta, hogy a kormány szükségesnek látta a borok exportjának támogatását. Papócsi László szerint azonban az új piacokra történő értékesítéssel is számolnunk kell. Hosszabb távon ugyanis ezek nélkül nem oldódik meg a hazai borágazat helyzete.

A keleti térségben jó eséllyel lehet és kell a jelenleginél intenzívebben nyitni az orosz és az ukrán piacra - vélekedik Papócsi. Az oroszok változatlanul kedvelik a magyar nedűket, ezért a kiváló és a jó minőségű asztali boroknak egyaránt helyük van ezeken a piacokon. A rendszerváltást megelőzően az egykori KGST-piacra évente mintegy másfél millió hektolitert exportált az ország (csaknem annyit, mint a jelenlegi feleslegünk). Nagy esélye van annak, hogy a FÁK-országokban, a nagyvárosokban nyíló (nálunk is létező) áruházi láncok, szállodák magyar bort vegyenek. Tud arról, hogy jelentős érdeklődés van a távol-keleti piacokon is, így Tajvanon, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön, csakhogy ezeket fel kell keresni. Fontos ugyan, hogy ott legyünk például a frankfurti borvásáron 1500 cég között, de talán ennél is fontosabb lenne, hogy ha Szöulban vagy Tokióban van hasonló esemény, ott is jelen legyünk. Amennyiben ezekre a piacokra senki sem "mozdul rá", az eladási lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok maradnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.