Maguk döntenének a tokajiságról
Az Országos Borminősítő Bizottságban (OBB) a közelmúltban bekövetkezett személyi változások vezettek ahhoz, hogy átmenetileg lekerült a napirendről a hegyaljai borminősítő testület létrehozásának az ügye. A borvidék vezető termelői ugyanis - akik közül többeknek konfliktusaik támadtak az aszúikból a közelebbről nem definiált tokaji jelleget hiányoló OBB-vel - megnyugvással tapasztalták, hogy a kormányváltást megelőzően nagymértékben megújult a "rettegett" testület. (Természetesen nem személyi ellentétekről és ellenszenvekről volt szó korábban. A minősítésre beadott borok "elmeszelése" gyakorta sokmilliós veszteségekkel sújtotta az önálló utakat próbálgató pincészeteket. Az OBB érzékszervi vizsgálat alapján több olyan aszútól tagadta meg a forgalomba hozatali engedélyt, amely a bortörvényben foglaltak maximális betartása mellett készült.)
A változások révén a tokajiaknak a már korábban OBB-tag Puklus János mellé sikerült belobbizniuk a megfellebbezhetetlen tekintélynek számító Szepsy Istvánt, valamint a nem kevésbé elismert Bacsó Andrást, a Tokaj-Oremus első emberét. A történtek nem csupán Hegyalját érintő részéhez tartozik, hogy az egészében átalakított testületet az országgyűlési választásokat követően részben "visszaöregítették", de a tokaji trió egyelőre maradt. Összegezve: a közeljövő, jelesül az október mutathatja meg, folytatódik-e a rossz emlékű ízvita - elemeztük nemegyszer a régi és új ízek tárgykörében zajló ostoba polémiát -, hiszen két-három hónap múlva az OBB elé kerülhetnek az 1999-es évjáratú, a hordóminták alapján sokszínűnek ígérkező aszúk.
Marczinkó Ferenctől, a Hegyaljai Hegyközségi Tanács elnökétől megtudtuk: a borvidéki borminősítő tanács létrehozásának ügyét ismét megtárgyalják. A testület létrehozását a legismertebb termelőket összefogó Tokaj Renaissance Egyesület évek óta szorgalmazza. Az ügy élharcosának mindig is Kovács Tibor, az egyesület elnöke számított. A "civilben" a Tokaj-Hétszőlő Rt. birtokigazgatójaként ténykedő szakember úgy látja, arról, hogy egy tokaji bor megérdemli-e, hogy tokajinak nevezzék, a helyi termelőknek van joga és kompetenciája dönteni. Marczinkó Ferenc ennek kapcsán elmondta, bő esztendeje elkészült a koncepciójuk, két olvasatban vitázott a tanács a konkrét tervezetről, sőt többtucatnyi termelőnek sikerült elvégeznie a Magyar Borok Háza szükséges tanfolyamait is. Érdemi akadályok tehát nincsenek.
Hátravan még a jogszabályi háttér megteremtése, ám a bortörvény tervezett módosításának szövegében már szerepelnek a megfelelő pontok. A koncepcióval ez idő szerint ismerkednek a hegyaljai pincészetek. A lapunk által is megismert dokumentum alapján a borvidéki borminősítő tanács lenne jogosult az érzékszervi vizsgálat lefolytatására, s az Országos Borminősítő Intézetnek tehetne javaslatot a forgalomba hozatalra. Más kérdés, hogy a jelenlegi szövegből kitűnik: szó szerint azonos jogosítvánnyal bírna az OBB is, továbbá felül is bírálhatná a borvidéki testületek döntéseit.
A törvénymódosítás-tervezetben szerepel még egy fontos, a tokajiakat érintő kitétel, miszerint Hegyalja különleges minőségű borainak - jelesül: máslás, fordítás, aszú, aszúeszencia - alapbora több évjárat különleges minőségű bora is lehet, de évjárata az aszúbogyó szüretének ideje. Kovács Tibor mellett Marczinkó Ferenc is azt mondja, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a passzus - amelynek beiktatásával "egyesek" újra és újra kísérleteznek - kikerüljön a szövegből. Egy ilyen döntés ugyanis lehet, hogy némelyek - Kovács Tibor szerint azok, akik szeretnek már "fiatalon régi" aszút készíteni - dolga könnyebbé váljon, de a borvidék hitelességét alapjaiban kezdené ki.
