Menedzselni nehéz
Egy csapat menedzselése nehezebb, mint gondolnánk. Az ember beosztottként vagy tanulóideje alatt magabiztosan néz a jövő elé. Főnökét elemezve úgy érzi, minden olyan tulajdonsággal, képességgel bír, amire egy vezetőnek szüksége van. A feladatokat ő is képes teljesíteni, már csak a lehetőségre vár. A vezetőnek azonban más tulajdonságokkal is rendelkeznie kell.
Vezetőnek lenni jóval többet jelent, mint találkozókra sietni, szerződéseket aláírni. Tartalmilag nemcsak menedzselésről van szó, amit természetesen profi szinten kell űzni, hanem érzelmileg is felkészültnek kell lenni a legkülönfélébb problémák hatékony kezelésében - olvasható a The Wall Street Journal Carrier Journal mellékletében.
Például mit csinálnánk egy olyan helyzetben, amikor egy alkalmazott magánjellegű problémái kihatnak munkateljesítményére, ezzel befolyásolva a vállalat eredményeit? Esetleg miként oldanánk meg egy régi kolléga elbocsátását? Vagy talpra tudnánk-e állítani egy egész osztályt akkor, amikor azok elvesztettek egy fontos ügyet?
Ha ilyen vagy hasonlóan nehéz kérdésekkel nem tudunk szembenézni, jobb, ha komolyan elgondolkodunk azon: tényleg teljesen alkalmasak vagyunk-e vezetőnek? Profi vezetők szerint a munka legnehezebb része mégis az, amikor olyan helyzetekben kell dönteni, amelyek az emberek életére rossz hatással lehetnek. Jutalmazni, méltatni mindig könnyebb, mint egy kritikai értékelés alkalmával elmarasztalni. A következő tanácsok megfontolásával nem egyszerűen vezetők, hanem hatékony vezetők lehetünk:
- Könnyebb úgy eleget tenni vezetői feladatainknak, hogy alkalmazottaink megbecsülnek, tisztelnek minket őszinteségünkért, etikus viselkedésünkért. Ide eljutni nem egyszerű, a folyamat során meg kell ismernünk, mit vár el tőlünk a dolgozó, milyennek lát minket személyes kapcsolataink alapján.
- Megjelenésünkkel ne alakítsunk ki távolságot köztünk és a beosztottak között. Könnyebben elfogadnak minket, ha öltözetünkkel is alátámasztjuk: nem lógunk ki a sorból, a csapat tagjai vagyunk.
- Vigyázzunk, ne remegő gyomorral, bátortalanul tartsuk meg értékelő értekezleteinket, mivel kommunikációnknak közvetlen hatása van a beosztottak eredményeire.
- Senki nem akar olyan vezetőt magának, akin nem érzi, hogy száz százalékban elkötelezett a munkájával és a vállalattal szemben. A hamis, meggyőződés nélküli követeléseket, ígéreteket felismerik a dolgozók.
- Vezetői pozíciónkkal a szakmai és a magánélet egyensúlya már csak naiv ábránd marad. Hosszabb lesz a munkaidő, a hétvégék, sőt a szabadságok ideje alatt is dolgozni fogunk, egyre kevesebb időt tudunk családunkkal, barátainkkal tölteni. Azzal ne áltassuk magunkat, hogy vezetőként saját magunk osztjuk be munkaidőnket, és majd akkor dolgozunk, amikor akarunk. Mielőtt elfogadunk egy állást, tárjuk fel reálisan a pozíció ebbéli igényeit ránk nézve.
- Sokat fogjuk hallani a beosztottak elégedetlenkedését, panaszait is, folyamatosan nézeteltérések felett fogunk bíráskodni.
