Nem volt búzabomba

Csöndes aratás volt a keleti országrészben. A Dunántúlon a július végi eső rosszkor érkezett, de a mennyiségi hiányt feledteti a jó minőség. A tiszántúli megyékben 3,2, a Dunántúlon négy tonna búza termett hektáronként, így az országos 3,6 tonnás átlag és az 1,1 millió hektáron elvégzett aratás 3,9 millió tonnás termésmennyiséget eredményezett.

Az előző évről áthozott, a megszokottnál 250 ezer tonnával több átmenő készlettel együtt van fedezet az ország hárommillió tonnás szükségletére, és 1,1-1,2 millió tonna mehet külföldre.

Az idei búza alig 20 százaléka takarmányminőségű, s ez jótékonyan hat az exportra. Az EU-országokba mehet 600 ezer tonna vámmentesen, s 400 ezer kiviteléhez már az új kormány tonnánként 1500 forintos támogatást adott - értékeli a helyzetet Lakatos Zoltán, a Gabona Terméktanács és a Gabonaszövetség elnöke.

Ahhoz képest, hogy nincs nagy termés, az árak nem növekedtek. A szakemberek szerint ezt részben az okozza, hogy a világpiacon nincs nagy mozgás, s a kereskedők nem vettek a hazai piacon.

Az évek óta hektikus termelés tartósan stabillá sokak szerint csak akkor tehető, ha a gabonarendtartásról szóló törvény életbe lép.

Egy több évre szóló, termelési biztonságot adó intervenciós árrendszer segíthet az ágazat tartós problémáin, de csak akkor, ha ehhez a feldolgozás szabályait is hozzáteszik.

Még 1992-93-ban, a decentralizált magánosítás során egykori malmi szakemberek és az üzletben pénzt látó befektetők 30-40 olyan malmot léptettek vissza a termelésbe, amelyeket korában már a közgazdasági szabályozók miatt a cégek leállítottak - világítja meg a gondok forrását a Gabona Terméktanács elnöke.

A többletkapacitáshoz széles tulajdonosi kör társul. Az országban jelenleg működő 115 malom 72 tulajdonos kezelésében van, s az életben maradás érdekében sokan a minőségből engednek, amihez a nagy élelmiszerláncok árletörő politikája társul.