Tiszta vizet a pohárba!
A 19 megyei és a fővárosi tisztiorvosi szolgálat szakemberei tavaly 80 ezer közüzemi ivóvízmintát vizsgáltak meg. Bakteriológiai szempontból 87, kémiai szempontok szerint pedig 78 százalékuk volt megfelelő vagy tűrhető kategóriába sorolható, ugyanezen szempontok szerint 13, illetve 22 százalékuk volt kifogásolható minőségű.
A tavalyi vizsgálati módszer valamelyest enyhébb volt az európai uniós országokban honos szabályoknál. Hazánkban ugyanis csak a múlt év novembere óta alkalmazzák az új ivóvíz-minőségi irányelveket, azóta azokat kormányrendelet írja elő. Az új határértékeket tekintve a tavalyinál valószínűleg lényegesen nagyobb számban fordulhat elő kifogásolható ivóvíz.
Az 1998-2000-ben végzett felmérések szerint mintegy 1700 település közel 4,5 millió lakosa fogyaszthat az új előírásoknak nem mindenben megfelelő ivóvizet. Mivel hazánk tavaly csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet 1994-ben Helsinkiben kidolgozott vízügyi egyezményéhez, két jelentős feladatnak kell megfelelnie. Az egyik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a másik a fürdővizek minőségének javítása.
Az előbbire az előző kormány 2009-ig szóló programot dolgozott ki, aminek első fázisában - a már említett településeken - ivóvízminőség-javító munkába fognak. Ennek forrásigénye - a mai árakon számítva - mintegy 90 milliárd forint. Egy egészségügyi veszélyességi alapon készült prioritási lista szerint 2006 végéig a legveszélyeztetettebb 191 településen élő 330 ezer ember ivóvizét teszik az előírásoknak megfelelő minőségűvé. Eltávolítják belőle a legártalmasabb, természetben megtalálható komponenseket. Ezek között említhető a megengedettnél nagyobb mennyiségű arzén, bór és nitrit. Ezután látnak hozzá a többi, egészségügyi szempontból kevésbé aggályos ivóvíz-minőségi gondok felszámolásához.
A tisztiorvosi szolgálat szakemberei szerint egyébként a szolgáltatott ivóvíz minőségét tekintve a problémák nagyobbrészt nem emberi szennyeződésből erednek. A szennyezéstől védett mély rétegekből feltárt ivóvíz is tartalmaz ugyanis a már említett, egészségre ártalmas geológiai eredetű anyagokat. További gondot jelent, hogy az ilyen vizek hálózati elosztása során a biológiai folyamatok miatt gyakran következik be azok további minőségromlása, például zavarosság, kellemetlen íz, rossz szag. Ezeket egyébként minden esetben kötelezően jelenteni kell az ÁNTSZ illetékeseinek.
A víz biztonságának egyik fő eleme a nyerőhelyek védelme a külső szennyeződésektől. Hazánk e tekintetben viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel a közüzemileg szolgáltatott ivóvíz 40 százaléka védett rétegvíz eredetű. További 40 százalék is a jelentős természetes tisztítóképességű folyami kavicsteraszokon átszűrődve kerül a kezelést követően az elosztóhálózatba. A karszt, illetve a felszín közeli talajvíz eredetű ivóvizek részaránya országosan 12, illetve 4 százalék.
