Válaszút előtt áll a balatoni elit
Mit iszik a Balatonnál nyaraló vendég, ha bort rendel? Ezt a kínos kérdést egyre gyakrabban teszik fel egymásnak a tó körül tevékenykedő gazdák, és a válasz sajnos egyértelmű: a termelők szerint meglehetősen sok "kétes eredetű és megkérdőjelezhető minőségű" bor forog a vendéglátásban. Miközben számos balatoni pincészet komoly eladási gondokkal küszködik, a strandok büféiben, egyes éttermekben és egyéb vendéglátóhelyeken folyamatosan veszik a borokat, vagy inkább - a gazdák gyanúja szerint - a "bornak látszó" italokat. Ráadásul nem kizárólag az asztali minőséget előállító pincészetek vannak gondban. A következményeket korántsem egyedül a borászatok sínylik meg. El lehet képzelni, hogy a csodálatosnak beharangozott magyar gasztronómia reményében hazánkba érkező külföldi mit érez, amikor egy balatoni étteremben vagy pizzériában összetalálkozik egy borként felszolgált furcsasággal.
>> Piacvédelem
Az egyre lehetetlenebb helyzet sokakat végre cselekvésre ösztönöz; többen a tervezett Balaton-régióban látják a kiutat. A borrégió koncepciójának egyik kidolgozója, a Káli-medencében gazdálkodó Tóth Sándor kérdésünkre elmondta: ha az érintett három megye - Somogy, Zala és Veszprém - hegyközségei öszszefognak, a szigorú piacvédelmi intézkedésekkel megvédhetik érdekeiket. A kicsiny borvidékek felett, azok összefogásával működő nagyobb régiók fontosságát hangsúlyozza Szeremley Huba is. Az ismert badacsonyi pincetulajdonos úgy véli, a nagyobb egységekre és az összefogásra azért is szükség van, mert a fogyasztóktól, különösen a külföldiektől, nem várható el, hogy megkülönböztessék a 22 magyar borvidéket. A régiós koncepció kidolgozói az egységes fellépés hangsúlyozása mellett fontosnak tartják az egyedi adottságú termőhelyek sajátosságainak kidomborítását; az itt felmerülő eredetvédelmi szabályozásokról az adott hegyközségek döntenének a jövőben is.
A borvidékek régiójáról szeptemberben tanácskoznak az érintettek, amelyre a földművelési tárca vezetése is meghívót kapott. A tervezett nagy egységet öt, esetleg hat Balaton-környéki borvidék (Balatonfüred-csopaki, Badacsonyi, Balaton-felvidéki, Balatonboglári, Zalai, Somlói) önállóságának megtartásával hoznák létre. A tótól távolabb eső Somló részvétele még kérdéses. Az autonómiájukat megőrző hegyközségek összefogását az általuk felhatalmazott küldöttekből álló tanács szervezné. A régiós tanács munkájában tanácskozási joggal részt vennének a Badacsonyi Borászati Kutatóintézet, az Országos Borminősítő Intézet (OBI), a Balatoni Szövetség és a Balatoni Fejlesztési Tanács szakemberei.
Mint Tóth Sándortól megtudtuk, ha az összefogás megvalósul, a tervezett régió a hozzá tartozó 150 településen élő 25 ezer olyan család érdekeit képviseli majd, akik részben vagy egészben szőlő- és bortermelésből élnek. A piacvédelmet tartják a legfontosabbnak, ezért a régiót alkotó borvidékekről kifelé tartó szőlők, illetve borok útjába akadályt nem gördítenének, ám a befelé érkező borokat szigorúan ellenőriznék. Más borvidékek igazolt eredetű, minőségi termékei az érintett hegyközségek engedélyével utat találhatnak a Balaton partjára, ám a "gyanúsan olcsó", ezért nagyobb haszonnal értékesíthető, többnyire kannás termékeket megpróbálnák kívül tartani. Az elképzelések szerint 2003 januárjától meginduló régiós szerveződés tanácsa és közgyűlése mellett a piacvédelmi és egyéb célok megvalósítását hat bizottság irányítaná. Az eredetvédelmi, a rendtartási, a borszakértő, a borúti koordinációs, az etikai és a marketingbizottság a koncepció értelmében a francia és az osztrák példák figyelembevételével irányítaná a munkát. A régiós együttműködés bázisa a badacsonyi kutatóintézet lenne. A szervezők nehéz munkára készülnek, hiszen az ellenérdekeltek pozíciói erősek, ráadásul még bizonyos esetben azoknak a támogatását is nehéz megszerezni, akik számára előnyös lenne az új szabályozás. Az egyik szakember név nélkül azt nyilatkozta: "Most vizsgázik a balatoni borvidékek elitje. Ha az oly hosszú és tragikus következményekkel járó tétlenség után nem tudjuk rendezni a viszonyokat, akkor a jelenlegi mélypontról már nem lesz felemelkedés."
>> Útravaló
Az Európai Unió borvidékein működő pincészetek példája alapján tudható, hogy a jól működő borúti hálózatokba bekapcsolódó cégek termelésük akár 40 százalékát is értékesíteni tudják a borturistáknak. Az e tekintetben is éllovas villányi gazdák esetében ez az arány jelenleg 30 százalék körül mozog. A jelek szerint a "balatoni állóvizet" az érintettek a fenti tapasztalatokra alapozva is megpróbálják felkavarni. A Balatonboglári borvidéken már idén elindult egy minden tekintetben életképesnek bizonyuló borúti szerveződés, de az északi parton is komoly előkészületek folynak. A badacsonyiak borúti egyesületében a közelmúltban vezetőváltás történt. Az új elnök a révfülöpi Kál-Vin Pincészet tulajdonosa, Varga György lett. Az ő irányításával megkezdődött az érdemi munka. Ígéretesen szerveződik a Balatonfüred-csopaki borvidék "úthálózatának" kialakítása, és Keszthely környékén is vannak pozitív jelek. A fentiek alapján remény van arra, hogy a Balatonhoz érkező és a borok iránt is érdeklődő turisták megfelelő információt kapjanak arról a 40-50 helyről, ahol bizonyosan minőségi nedűket kóstolhatnak.
>> Az élcsapat
Miközben a vázolt gondok szele a balatoni borpiramis csúcsán elhelyezkedő cégeket is meg-megérinti, a vezető pincészetek többsége szépen halad a maga útján. Figula Mihály (Balatonfüred) esetében továbbra is az újító kedv az egyik meghatározó tényező: újdonságnak számít az a már tavaly év végén palackozott 2001-es zenit, amely kevéske természetes cukortartalmával az édesebb szájú borisszák érdeklődésére tarthat számot. A mester a beruházásokról sem feledkezett meg: az idén a palackozó építése volt soron. Néhány évvel ezelőtt a borvidéken újdonságnak számítottak Jásdi István (Csopak) borai, a pince azonban mára már a balatoni felsőház állandó tagjává vált.
Komolyabb új szereplőt a Badacsonyi borvidéken köszönthetnek az érdeklődők, mégpedig a legendás Szent György-hegyen. Nyári Ödön kicsiny területen gazdálkodó, de igen határozott elképzelésekkel kormányzott pincéje a legmagasabb osztályban igyekszik megkapaszkodni. A gyönyörű hegymagasi ház alatti feldolgozóban a hűthető tartályok már munkába álltak, az intenzív fejlesztések most a szőlőterületek bővítését, valamint a fahordós érlelőpince kialakítását célozzák.
A borvidék nagy öregje, Szeremley Huba az utóbbi időben vörösborkínálatát erősítette. Ennek gyümölcse például a Szent György-hegy vidékéről származó pinot noir, vagy egy tihanyi cuvée, a kékoportó-kékfrankos házasítás. A híres badacsonyi száraz fehérborok kínálata továbbra is a megszokott gazdagságot tükrözi, az édes "szekcióban" pedig kialakult az a rend, mely szerint a Zeusz adja a nagyon magas cukortartalmat, a késői szüretelésű olaszrizling pedig a közepes édességet képviseli. A Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidéken egyaránt jelen lévő révfülöpi Kál-Vin Pincészet a vendéglátás terén fejlesztett. Ennek köszönhetően a révfülöpi Mákvirág Borházban a kóstolók a borok mellett már komoly étlapról is válogathatnak.
Keszthelyen, illetve a város környéki területeken, amelyek egy része a Zalai, másik fele pedig a Balaton-felvidéki borvidékhez tartozik, a Németh Borház igen intenzív fejlesztéseit követhetik nyomon az érdeklődők. A Hévíz közelében fekvő Szentgyörgyváron kóstolóterem létesül a régi pincéhez tartozó vincellérházban, a telepítések pedig a következő három helyre koncentrálódnak: Cserszegtomaj, a Kis-Balaton szomszédságában található Pogányvár térsége, valamint a Badacsonyhoz hasonló vulkáni bazaltból felépülő Kovácsi-hegy környéke. A Balaton és a déli országhatár közötti hatalmas területen "szórványosan" felbukkanó Zalai borvidék határ menti végein, a Mura-vidéki körzetben mára talán már nem számít újdonságnak Bussay László pincészetének gyors iramú fejlődése és ismertté válása.
"Régi" név, új pince - röviden így jellemezhető Konyári János fiával közösen vezényelt vállalkozása. A boglári mester továbbra is résztulajdonosa és főborásza a Sínai-hegyi cabernet sauvignon borával a legfelső kategóriába betörni igyekvő St. Donatus Pincészetnek, de mostanában a saját név alatt futó vállalkozás is sok figyelmet kap. A két Konyári nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy a családi pincét néhány év alatt bevezetik a hazai élvonalba. Légli Ottó a rá jellemző precizitással, de az idén a megszokottnál hatalmasabb léptekkel halad a maga útján. Megépült a balatonboglári feldolgozó, jelentősen gyarapodott a cég telepítésre váró szőlőterülete, és az idei szüretkor derül ki, mit tud a most termőre forduló, és nagy reményekkel várt új chardonnayültetvény.
