Csontritkulás 900 ezer embernél
A korszerű diagnosztikának és az orvostudomány fejlődésének eredményeként az elmúlt másfél évtizedben vált nyilvánvalóvá a dráma: a világ népességének 7-10 százaléka csontritkulásban szenved. Hazánkban 900 ezerre tehető a számuk, közülük azonban csupán 100-150 ezer került az egészségügy látókörébe - mondta lapunknak Horváth Csaba, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikájának profeszszora. Szerinte a csontritkulás olyan betegségcsoport, amelyet genetikai, életmódi tényezők, az életkor és más szervek betegségei egyaránt előidézhetnek. A beteg sokáig nem érzékeli a folyamatot, mert a ritkulás önmagában nem fáj, a meggyengült csontok azonban más kis sérüléstől is könnyen eltörhetnek.
Leggyakoribb a csigolyák, a csukló és a csípőtájék törése. Nálunk az évi 15 ezer csípőtáji törés miatt 2,5-3 ezren vesztik életüket, a betegek fele élete végéig ellátásra szorul, s csupán egynegyedük gyógyul föl teljesen. Horváth professzor egy Amerikában végzett vizsgálatot idéz, amely szerint a csontritkulásos emberek elhalálozása kétszer gyakoribb az átlagnál. A nagy törések mellett számos mikrotörés is keletkezik a megritkult csontban, ez pedig fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz, majd leszázalékoláshoz vezet. Hazánkban a mozgáskorlátozottság miatt történik leggyakrabban a rokkantosítás.
A csontritkulás az egészségbiztosítónak is jelentős kiadást jelent, 1999-ben például csupán a végtag- és csípőtáji törések baleseti sebészeti ellátására 12 milliárd forintot fizetett a biztosító, s ez nem tartalmazta a rehabilitáció és a szövődmények kezelésének költségeit.
A csontritkulás megelőzhető. A csontképződés az emberek 25-30 éves koráig befejeződik, azt követően azonban a csontépítés és -lebontás egyensúlyának folyamatát befolyásolni lehet. Évente a csonttömeg tizede cserélődik ki, tízévenként pedig az egész rendszer megújul. Ám ehhez megfelelő, kalciumdús táplálkozásra, testmozgásra van szükség.
A tejtermékekben található a legtöbb kalcium, ám sokak számára ezek drágák, a lakosság 10-15 százaléka pedig érzékeny a tejfehérjére, így nem fogyaszthatja. Nekik a kalciumtabletták segíthetnek, ám a professzor szerint ehhez ajánlott az orvossal történő konzultáció. A túlzott kalciumfogyasztás a csontnak sem jó, de vesekövet is okozhat. Tudni kell azt is, hogy a kalcium felszívódásához D-vitaminra is szükség van, ami a csontritkulás megelőzése mellett például az immun- és idegrendszer működéséhez is nélkülözhetetlen. Az időskori csontritkulás alapvetően a D-vitamin és a mozgás hiányára vezethető vissza. A D-vitamin az ultraviola sugárzás révén fejti ki a hatását, ezért szükséges a mértékletes napozás vagy a szoláriumozás.
