Formálódó 2003. évi jövedelmek
Míg a munkaadói oldal ezekben a napokban is egyeztet arról, elfogadja-e vagy sem a kormányoldalnak azt a javaslatát, hogy a versenyszféra jövő évi keresetnövekedése bruttó 3-4,5 százalék legyen, addig a Hay Group kutatása szerint a Magyarországon tevékenykedő vállalatok 8,7-9,2 százalékos bruttó béremelést terveznek a tavalyi 11-13 százalékkal szemben. A legnagyobb munkavállalói tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 5-9 százalékos bérnövekedést javasol.
Az idén szeptemberben közel 200 vállalat körében elvégzett jövedelemszint-felméréséből kiderül: a béremelés várható mértéke ezúttal is a felső vezetők körében lesz a legmagasabb, ugyanakkor minden munkavállalói csoport esetében elmarad az előző időszak emelési arányaitól. Ez az elemzők szerint a csökkenő inflációs várakozásokkal magyarázható, mint ahogy az évenkénti egyszeri béremelés is; ez általában januárban, márciusban, áprilisban vagy júliusban zajlik le.
A Commerzbank Rt.-nél a jövő évi bértömeg-növekedés nem lépi át az 5 százalékot, alkalmazottaink a teljesítményük szerinti differenciált béremelésben részesülnek a jövő év második felétől - tájékoztatott Hák-Kovács Tamás vezérigazgató. Bár eredetileg az idei évre is 5 százalékos emelést terveztek, végül 3,5 százaléknál többet nem láttak indokoltnak. A béren kívüli juttatások értéke jövőre stagnál - tette hozzá.
Az ország második legnagyobb foglalkoztatójánál, a Magyar Posta Rt.-nél jelenleg még egyeztetnek arról, hogy a jövő évi béremelés mértéke mekkora legyen. Potykiewicz Tamás humánerőforrás-gazdálkodási igazgató hozzátette: a postai dolgozók átlagkeresete jelenleg 15 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Szintén formálódik a jövő évi keresetnövekedés mértéke a Budapesti Erőmű Rt.-nél. Az energiaipari cégnél az ágazati érdekegyeztető fórumon megállapított érték lesz az irányadó - mondta Horváth György humánpolitikai igazgató. Céljuk közt szerepel, hogy az évente munkavállalónként összesen 125 ezer forintos béren kívüli juttatások reálértéke megmaradjon. A felmérés szerint egyébként a béren kívüli juttatások munkavállalónkénti középértéke 136 ezer forint évente.
A versenyszférában kapható idei összjövedelemtől (fix bér és változó bérek együtt) átlagosan 9,7 százalékkal magasabb öszszeghez jut egy vállalat marketingrészlegén dolgozó munkatárs, a pénzügyes 8,1, a számítástechnikus pedig 8,3 százalékkal kap többet. Ezzel szemben a kutatás-fejlesztés terület munkatársai átlagosan 9,8 százalékkal, a környezetvédelem terén dolgozók 3,9 százalékkal jutnak kevesebb összjövedelemhez.
Csekély jelentőséggel bír a béremelések során az életkor és az eltöltött szolgálati évek száma, a vállalatok döntő többsége az inflációt, megélhetési költségeket és az egyéni teljesítményt veszi alapul. Mindazonáltal munkavállalói csoportonként eltér, hogy a fizetésemelést befolyásoló tényezők közül melyik milyen súllyal esik latba. Míg a felső vezető és a vezetők esetében elsődleges szempont a vállalat, illetve a vállalaton belüli csoport vagy divízió teljesítménye, addig a szakemberek, irodai alkalmazottak és a fizikai dolgozók bérének emelésekor az egyéni teljesítmény a legfontosabb. A Hay Group korábbi felmérései egyébként azt mutatták, hogy az anyavállalat befolyása fontos tényező volt a vezetőség bérének meghatározásakor. E tényező háttérbe szorulása a cégek magyarországi vezetőinek önállósodását valószínűsíti.
Ami a bérezés nemek szerinti arányát illeti, a jövedelemszint-felmérésből kiderül: a férfiak bére minden munkakörben magasabb a nőkénél és általában azonos mértékben. A férfiak fix bérének statisztikai középértéke átlagosan 6,7, összjövedelmük pedig 5,7 százalékkal haladja meg a nőkét.
Legnagyobb mértékű béremelés a munkavállaló 21-30 éves korában valószínűsíthető - derül ki a bérezés kor szerinti vizsgálatából. Egy másik szembeötlő, de az előbbinél kisebb mértékű emelés 56-60 éves kor között tapasztalható. Ezekben a korosztályokban az összjövedelem nagyobb arányban emelkedik, mint a fix bér, míg a 30-55 év közti korcsoportban csak kisebb mértékben nő.
Hiányt tapasztal a munkaerőpiacon a vállalatok közel 60 százaléka. Kevés a villamos- és gépészmérnök, mérnöki tapasztalattal bíró értékesítési munkatárs, és néhány speciális szaktudást igénylő munkakörben - villanyszerelők, vegyésztechnikusok - sem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. A mérnökhiány részben azzal magyarázható, hogy az iparilag fejlettebb régiók elszívó hatása erős, a képzés néhány városban koncentrálódik. Nem megfelelő a mérnökök nyelvtudása, többdiplomás, nyelveket beszélő mérnökökből például a Budapesti Erőmű Rt.-nél is hiányt tapasztalnak.
Túlkínálat van ugyanakkor közgazdasági végzettségű marketinges és pénzügyi szakemberből - erősítette meg Hák-Kovács Tamás a kutatás megállapítását. Az alacsonyabban képzett munkavállalók - például betanított munkás - túlkínálatának hátterében a megfelelő szintű szakképzettség hiánya áll, a magasabban kvalifikáltak esetében ez a "divatszakmákban" tapasztalható túlképzéssel magyarázható.
