Változott a bérhierarchia, a termelékenység maradt

Az idén kevésbé volt markáns a minimálbér-emelés hatása a gazdaságra, mint tavaly, a 2002. évi emelésnek a főbb jövedelemtulajdonosok pozíciójára gyakorolt befolyása sokkal kisebb volt, mint 2001-ben - állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) a minimálbér hatásáról most elkészült kutatása.

A minimálbér-emelés elérte azt a kimondott célt, hogy a munkavállalók helyzetén akar javítani, másrészt pedig azt, hogy a vállalkozások ne a költségvetést finanszírozzták a minimálbér emelése kapcsán. A 2001. évihez hasonló tendencia, hogy a kiadásokat lényegében a kis- és középvállalkozások, illetve a magas érintettségű, amúgy is rossz versenypozícióban lévő vállalkozások finanszírozták.

A vállalkozások közötti szelekció nem kerülhető el akkor sem, ha ezt nem egy minimálbér-emelés okozza, ezért egy új támogatási modell kidolgozására van szükség - ez a kutatás legfontosabb tanulsága. A BKIK tagságának véleményét bemutató 1500 darabos reprezentatív minta adatai szerint a vállalkozás jövedelmezőségi szintje és a minimálbér-emelésben való érintettség szorosan összefügg. A minimálbér emelése kapcsán a nyereséges vállalatok egyharmada, a veszteséges cégek több mint kétharmada érzékelt költségnövekedést. Az ennek kompenzálására kialakított támogatási rendszerrel a vállalkozók nem voltak nagyon elégedettek, jelentős részük nem pályázott támogatásra.

A cégeknek csak alig több mint negyede (28 százalék) tett saját "védőintézkedéseket", ezek közül a leggyakoribb az áremelés, a létszámleépítés, illetve a létszámbővítés elhalasztása és a részmunkaidő alkalmazása volt. A bérfeszültség kialakulása a cégeknek mintegy tizedét jellemezte (feltehetően a magasabb budapesti kereseti színvonalból adódóan).

A vállalkozók véleménye a közterhek csökkentése iránti igény kérdésében lényegében nem változott 2001 óta, de többen jelölték meg a nagyobb állami hozzájárulás iránti igényt.

A BKIK szerint a minimálbér emelésének - illetve a termelékenység emelkedésének - fedezetét az elmúlt évben "elvitte" a forint árfolyam-emelkedése. A két lépcsőben mintegy 96,1 százalékos minimálbér-emelés így újabb 12 százalék körüli növekedésével a jövedelmezőségi határt összességében mintegy 119 százalékkal növelte.

Ez az emelés - amelyet sajnos egyáltalán nem követett a termelékenység növelése - nagyszámú foglalkoztatottat "lökött ki" a munka világából. Ezt a következő évben csak kismértékben ellensúlyozza az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás. Ugyanakkor a nagy minimálbér-emelkedés kérdésessé tette a vállalkozások belső bérviszonyát, bérhierarchiáját. (MK)