Az nft az EU-segélyek csatornája
A nemzeti fejlesztési terv lesz az egyik legfontosabb téma Magyarország európai uniós csatlakozása során és az azt követő két évben. Az nft-n keresztül válik ugyanis érezhetővé majd a lakosság számára is, hogy mit is jelent EU-tagságunk. Szakértők szerint a tervezett 2004-es csatlakozás után gyökeresen nem változik meg a magyar állampolgárok mindennapi élete, pontosabban nem egyik napról a másikra. Az nft pedig éppen azt hivatott elősegíteni, hogy hazánk minél gyorsabban és teljesebben felzárkózzon az uniós átlaghoz, azaz hogy a társadalom minél szélesebb rétegeiben érezhetővé váljanak tagságunk előnyei.
Az nft a mindenkori kormánytól független program, s uniós csatlakozásunk feltétele. Az Európai Tanács 1260/1999 határozata alapján minden csatlakozó országnak nemzeti fejlesztési tervet kell készítenie, amit az EU-s beterjesztés előtt társadalmi egyeztetésre kell bocsátania. A magyar kormány szeptember 20-án hagyta jóvá az nft stratégiájának első változatát, amelyet azóta már társadalmi vitára is bocsátott.
A tét egyébként nem kicsi, hiszen az EU költségvetésében erre a célra elkülönített összeg hazánk esetében várhatóan 700-750 milliárd forint. Ez az összeg a strukturális alapokból és a kohéziós alapból érkezik majd, az előbbiek hozzávetőlegesen 500, míg az utóbbi 250 milliárd forinttal járul hozzá 2004-2006 között Magyarország felzárkózásához. Ehhez azonban hazai részről is szükség van társfinanszírozásra, azaz nagyjából ugyanennyit kell hozzátenni az államnak, ami közösen teszi ki az 1500 milliárd forint körüli összeget. Ez első látásra nem tűnik túl nagynak, hiszen Görögország például jóval nagyobb összeget kapott a csatlakozáskor, mégis, a MeH-nél inkább attól tartanak, hogy Magyarország nem lesz képes lehívni a rendelkezésre álló összes forrást.
Hogy a lehető legtöbb financiális segítséget kapjuk az EU-tól, abban az államnak is komoly feladata lesz, mégpedig az, hogy a lehető legszélesebb körben tájékoztassa az érintetteket az uniós támogatásokban rejlő lehetőségekről.
Az nft készítésének első fázisa már véget ért, jelenleg a társadalmi egyeztetés folyik, ami a civil, szakmai, érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági, a tudományos és a közélet képviselői véleményeinek szintetizálását jelenti. Baráth Etele, a MeH Nft és EU-támogatások Hivatalának vezetője szerint a társadalmi egyeztetés során felelősségteljes hozzászólások és javaslatok érkeztek. Az eddigiek között pedig 1700 olyan van, amellyel konrétan foglalkoznia kell a hivatalnak.
A program megkeresésére válaszolók között az előzetes adatok alapján feltűnően aktívnak mutatkoztak a kötlségvetési szervek és intézmények, de relatíve sok viszszajelzés érkezett a magánszemélyek részéről is (ld. ábránkat). A megkeresettek között a legnagyobb részt képviselő civil szervezetek kooperációs hajlandósága egyelőre meglehetősen alacsony, hiszen míg az egyeztetésbe bevont partnerek 31 százaléka civil szervezet volt, addig a ténylegesen reagálók csak 18 százalékát tették ki. Ebből is látszik, hogy jelentős hangsúlyt kell fektetni a jövőben a minél szélesebb körű és részletesebb tájékoztatásra, a társadalom összes csoportjához el kell jutnia az nft üzenetének.
A társadalmi egyeztetés révén elkészült végleges tervet december 31-ig kell eljuttatnia a MeH-nek Brüsszelbe, ahol fél év áll az európai illetékesek rendelkezésére, hogy jóváhagyják azt. A jövő év második fele pedig remélhetően azzal telik majd, hogy az ország felkészül a csatlakozást követően adódó lehetőségek minél teljesebb kihasználására, azaz már 2004 januárjában kész projektekkel kell bombáznunk az EU-t, nehogy akár néhány milliárd lehívható összegről is le kelljen mondanunk.
A terv első változatában öt átfogó célt határoztak meg: 1. egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom; 2. a gazdasági versenyképesség növelése; 3. a környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás-gazdálkodás; 4. a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; 5. a tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. Ezek első hallásra talán túl általánosnak hangzanak, de éppen ez jelzi, hogy hol és milyen mértékű lemaradása van Magyarországnak az EU-hoz képest. A célrendszert egyszerűbben és közérthetőbben is meg lehet fogalmazni: az nft legfőbb célja az életminőség javítása.
