Visszaeső cégek a német piacon

Bizonyos ágazatokban (gép-, építő-, élelmiszeripar) 15-30 százalékkal is megcsappant a magyar cégek németországi exportja. A magyar hűtőipar korábban jelentős mennyiségű fagyasztott megygyet, málnát, zöldborsót és paprikát szállított, jelenleg viszont alig van ezekből németországi kivitel. Számos magyar alvállalkozót sújt, hogy az egymásnak is tartozó német cégek először a bedolgozó külföldiek kifizetését halasztják el, illetve ezeket szorítják háttérbe a jövő évről szóló tárgyalásokon.

A hűtőiparban egy-másfél éve érződik, hogy a német szállítások nem zökkenőmentesek - mondta érdeklődésünkre Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke, a nagyrédei Szőlőskert Rt. hűtőipari igazgatója. A gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs termékek németországi exportja a teljes magyar hűtőipar kiviteléből - amely tavaly például 25 milliárd forint körül alakult - 35-40 százalék közötti volt, az ideit egyelőre még nem tudják számszerűsíteni, de a visszaesés várhatóan nem lesz kicsi. Ennek persze más oka is van, például az érdemi támogatás hiánya, az áremelési törekvések nehezebb érvényesítése, olykor sikertelensége, végső soron az olcsóbb áruk arányának növekedése és a forint erősödése.

A magyar gépipari cégek termelésük 88 százalékát exportálják, a kivitel 80 százaléka az unió országaiba irányul, s azon belül is meghatározó a német piac, így az ottani recesszió kedvezőtlen hatással van a vállalkozások rendelésállományára.

Nem lehet elfeledkezni a forinterősödésről, az acélipari intézkedésről sem, s az együttes hatás sok vállalkozás számára már kivédhetetlen - szögezte le Farkas István, a Magyarországi Gépgyártók Országos Szövetségének főtitkára.

A magyar magántulajdonban lévő Acex Acéltermékgyártó Kft. csak exportra termel. Visnyai Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy fő partnerük Németország, ahol több éve két nagy megrendelőjük van, egy traktor- és egy motorgyár. A recessziót jelzi, hogy a negyedik negyedévben 20 százalékkal csökkent a németországi rendelés mennyisége. Különösen a München melletti traktorgyár van nehéz helyzetben, mivel az árvíz után a gazdák is kevesebb gépet vesznek. A gyár az augusztusi leállást követően októberben is egyhetes szünetet tartott, majd átállt a négynapos munkahétre. A gondokat jelzi, hogy megbeszélésre hívta negyven legnagyobb beszállítóját, s igyekezett őket rábírni arra, hogy csökkentsék áraikat. Az igazgató hozzátette, hogy csak akkor tudnának olcsóbban termelni, ha fejlesztenének, erre azonban most nincs esélyük, a forinterősödés miatt ugyanis az idén nem lesz nyereséges a cég.

Nehéz napokat él át a német építőipar, az ágazatban a közeljövőben 50-60 ezer fős elbocsátás várható - mondta érdeklődésünkre Mervai Péter, az ÉVOSZ németországi vállalkozási tagozatának kölni titkára. Kevesebb az állami, önkormányzati és a magánberuházás is. Általános tapasztalat, hogy romlott a fizetési morál, divat lett az úgynevezett körbetartozás, s ez kedvezőtlenül érinti a magyar alvállalkozókat is, akik nehezebben jutnak hozzá a pénzükhöz. Az ottani építőipari szakszervezet nyomására szigorodtak egyes szabályozók - például minimális bruttó és nettó bér meghatározása -, ami szintén kedvezőtlen az ott dolgozó magyar cégeknek. Mivel Magyarországon fellendülőben van az építőipar, így nem csoda, hogy jó néhány magyar cég vonul ki a német piacról.

Már tavaly érzékelhető volt a magyar-német kereskedelmi forgalom alakulásán a németországi konjunktúra visszaesése. Miközben ugyanis éveken át két számjegyű volt a Németországba irányuló magyar kivitel dinamikája, tavaly már csak egy számjegyűt (6,4 százalék) sikerült elérni, ráadásul elmaradt a nemzetgazdasági összexport növekedési ütemétől (11,3 százalék). Az idén tovább folytatódott ez a tendencia: az első kilenc hónapban a 7,1 százalékos összexportbővüléssel szemben a németországi kivitelünk csak 5,7 százalékkal nőtt.

Ám a magyar exportteljesítmény még így is jelentős, annak fényében legalábbis, hogy a német statisztikák szerint Németország euróban elszámolt importja tavaly csak 0,9 százalékkal bővült, ám a magyar szállítások 6,4 százalékkal növekedtek. A német statisztikák szerint a forgalom nagyságával Magyarország megelőzi Finnországot, Dániát, Görögországot és Portugáliát is. Tavaly a teljes német import 2,2 százaléka származott Magyarországról, s ezzel 14.-ek vagyunk a rangsorban.

A némileg lassuló exportdinamika ellenére Németország továbbra is első számú kereskedelmi partnere Magyarországnak, a teljes magyar kivitel 36 százaléka irányul oda. Importunknak ugyanakkor csak egynegyede bonyolódik Németországgal.

A forgalom folyamatos bővülésével párhuzamosan évről évre kedvezően változik annak áruösszetétele is - ez lehet az egyik oka annak, hogy a dekonjunktúra ellenére is bővül a német kivitelünk. Ma már mind az exportnak, mind pedig az importnak mintegy háromnegyedét gépek, gépi berendezések teszik ki. (Megjegyzendő, hogy a teljes magyar gépexport 43 százaléka Németországba kerül.) A legfontosabb termékek közé tartoznak a közúti járművek, irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, alkatrészek, személygépkocsi-motor, elektromos vezeték, gyújtóhuzal, videofelvevő és -lejátszó készülékek.

Ugyancsak tompíthatja a német gazdaság gyengélkedésének kedvezőtlen hatását az oda irányuló magyar kivitelre a Magyarországon megtelepedett német vállalatok teljesítménye. Közülük sokan exportra, ezen belül németországira is termelnek. Ezt az is alátámasztja, hogy a német érdekeltségű, szám szerint hatezernél is több vegyes vállalat többsége zöldmezős beruházásként vámszabad területen működik. A Külügyminisztérium adatai szerint a teljes magyar külföldi működőtőke-állománynak harmada származik Németországból; a négy legnagyobb külföldi befektető közül három német (a Deutsche Telekom, az Audi és az RWE).

-->