Trump aláírta, összekapcsolják a rendszereket: gigantikus olajvezeték épülhet – már most le van kötve a kapacitás, csúcsra járhat az export
Érdemi előrelépés történt egy észak-amerikai új olajvezeték megvalósítása felé: a kanadai nyersolajat az Egyesült Államokba szállító projekt közel áll ahhoz, hogy megszerezze a szükséges iparági elköteleződéseket. A South Bow Corp és amerikai partnere, a Bridger Pipeline által tervezett vezeték Alberta tartományt kötné össze Wyoming állammal, és több mint 12 százalékkal növelhetné Kanada olajexportját az amerikai piac felé.

A projekt politikai támogatása is erősödött: Donald Trump amerikai elnök nemrég aláírta a határon átnyúló engedélyt biztosító rendeletet, ami kulcsfontosságú lépés az építkezés megindításához. Ez különösen annak fényében jelent fordulatot, hogy 2021-ben Joe Biden visszavonta a Keystone XL olajvezeték engedélyét, amely az utóbbi évtized legnagyobb hasonló projektje lett volna – írja a Reuters.
Az új olajvezeték részben a korábbi beruházásokra épít: a kanadai oldalon mintegy 150 kilométer már elkészült, de jelenleg kihasználatlan infrastruktúrát kapcsolnának be a rendszerbe.
Ehhez csatlakozna az Egyesült Államokban egy mintegy 1000 kilométeres szakasz, amely Montanán keresztül Guernseyig, Wyoming államig vezetne. A kezdeti kapacitás napi 550 ezer hordó lehet, amelyből már most mintegy 400 ezer hordóra érkezett szállítási kötelezettségvállalás, ami az induláshoz szükséges szint közel háromnegyede.
A projekt mögött jelentős iparági szereplők sorakoztak fel. A szállítási kapacitás lekötésében részt vesz többek között a Cenovus Energy és a Canadian Natural Resources Ltd., valamint további kanadai termelők is. A cél, hogy legalább 450 ezer hordónyi napi kapacitásra kössenek hosszú távú szerződéseket, ami elérné a beruházásoknál általában elvárt 80 százalékos kihasználtsági küszöböt.
A fejlesztés mögött egy strukturális probléma áll: Kanada olajtermelése évek óta kapacitáskorlátba ütközik a szállítási infrastruktúra hiánya miatt.
Az ország napi kitermelése jelenleg mintegy 5,5 millió hordó, amely 2030-ra akár 6,1 millió hordóra is nőhet,
így a többlet elszállítása egyre sürgetőbb kérdéssé válik. Nem véletlen, hogy más szereplők is bővítéseket terveznek: például az Enbridge már jóváhagyta meglévő vezetékeinek fejlesztését, ami 2027-től napi 150 ezer hordóval növelheti a kapacitást.
Elemzők rámutatnak, hogy Guernsey nem végső felvevőpiac, így további összeköttetésekre lesz szükség az amerikai finomítói központok – például Cushing vagy a Mexikói-öböl térsége – felé. Ugyanakkor szakértők szerint a vezeték még így is az egyik legköltséghatékonyabb megoldás lehet a kanadai olajexport bővítésére az évtized végéig.
Kanada kihasználja az olajpiaci válságot
A vezetékprojekt jelentőségét tovább növeli, hogy egyre feszültebb globális energiapiaci környezetben születik meg. A Nemzetközi Energiaügynökség által felvetett stratégiai készletfelszabadítás ugyan rövid távon enyhítheti az ellátási zavarokat, de a Hormuzi-szoros továbbra is hajózhatatlan, miközben a közel-keleti konfliktus miatt több olaj- és gázmezőn is termeléskiesés történt. Ebben a helyzetben Kanada igyekszik gyorsan növelni exportját: az LNG Canada terminál már teljes kapacitással működik, és egyre több szállítmány indul Ázsia felé, miközben az olajtermelés további bővítését is vizsgálják.
Ugyanakkor a kínálat rövid távon még szűk maradhat, mivel a tervezett karbantartások napi 150 ezer hordóval is visszafoghatják a kitermelést a következő hónapokban. A piaci feszültséget jól jelzi, hogy a kanadai nehézolaj diszkontja szűkült, miközben az árak többéves csúcs közelébe emelkedtek. A jelenlegi helyzetben a kanadai export bővítése fontos enyhítő tényező lehet, de önmagában nem képes ellensúlyozni a globális ellátási kockázatokat, így az új vezetékek kiépítése stratégiai jelentőségűvé válik az évtized végéig.


