Budapest az olcsósági verseny élmezőnyében, egy jóléti állam az örök vesztes

Áprilisban az európai bruttó lakossági végfelhasználói árak az áram esetén hatalmas szórással ugyan, de átlagosan nagyjából stabilak voltak, a gázárak viszont már átlagosan is nőttek mintegy 5 százalékkal. Eltérő alakulásuk magyarázata elsősorban az, hogy abba a piac – vagyis magának a terméknek az árváltozása, a villamos energia körülbelül 51 százalékban szól bele a tarifának, a gáz esetében mintegy 49 százalékban.

Szabályozás kontra piac

A fennmaradó 49, illetve 51 százalékos hányadért a nemzeti fiskális és szabályozási elemek felelősek az elosztási tarifákon, az energiaadókon és az áfán keresztül – magyarázza havi elemzésében a finnországi VaasaETT. Ebből adódik, hogy az energiaválság miatt jelentősen nőtt az átlagos energiakomponens súlya az uniós fővárosok lakossági egységáraiban, most pedig esett.

Hozzátehetjük, hogy szabályozói beavatkozás – a rezsicsökkentés – áll amögött is, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartások számára, így volt ez még az energiaválság idején is. (Ennek árát az adófizetők a rezsivédelmi alapon keresztül fizették meg.) Teljes európai összevetésben azonban Kijev a negatív árrekorder, de Ukrajnában nem visszatértek a szocialista években alkalmazott hatósági árképzéshez, hanem el sem szakadtak tőle.

Az alacsony ukrán lakossági tarifák éppen most, májustól kerülhetnek veszélybe amiatt, hogy Ukrajna áramrendszere már az ukrán törvények szerint is az uniós ENTSO-E hálózat részévé vált, mert ezzel Ukrajna vállalta, hogy belföldön is piaci árakat fog alkalmazni. Az eddigi közlések szerint azonban a lakossági tarifák maradnak. Mint emlékezetes, a balti országok tavalyi ENTSO-E csatlakozása kapcsán is felmerült az aggodalom, hogy elszállnak a lakossági áramárak, de ez nem történt meg. A Baltikum esetében egyébként nem az árképzés változása, hanem az a feltételezés váltotta ki egyesekben a félelmet, hogy az orosz áramrendszerről történő leválás miatt bizonytalan lesz maga az ellátás is.

A rezsicsökkentés marad, de nem érinthetetlen

A szabályozói beavatkozás mindazonáltal 2022 augusztusában lazított a hazai rezsicsökkentésen. Az átlagfogyasztás akkor bevezetett intézménye csak adott mennyiségű áram, illetve gáz felhasználását engedi meg rezsicsökkentett áron, az afeletti tételért már egy magasabb, de szintén hatósági árat kell fizetni. Érdekesség, hogy ez a megoldás sokkal jobban bünteti a gáz túlfogyasztását, mint a gázét. Ezzel a gázhasználat mérséklésére és alternatív fűtési módok bevetésére ösztönöz. Ez igencsak kívánatos környezetvédelmi szempontból, de az ország gázimportfüggése csökkentése érdekében is.

Az eddigi közlések szerint a rezsicsökkentés marad a küszöbönálló kormányváltás után is. Ám él az átlagfogyasztás rendszere is, amellyel tovább módosítható a ma élő kedvezményrendszer.

Áprilisban tehát Kijev, Budapest, Podgorica és Belgrád nyerte a lakossági áram olcsósági versenyét, vagyis két uniós és nem uniós főváros. Az európai átlagnál jellemzően alacsonyabban voltak a tarifák a közép-kelet-európai fővárosokban, kivéve Bukarestet, Prágát, Vilniust és Varsót. Budapest uniós elsősége kicsit javult a forint erősödésének köszönhetően, az összehasonlítás ugyanis euróban történik. A kilowattóránként 9,63 eurócentes budapesti tarifánál az európai és az uniós átlag nagyjából két és félszer volt nagyobb, a sor túlsó végére került berni (továbbá a brüsszeli, a berlini és a prágai) mintegy négyszer.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint azon háztartások áprilisi átlagos áramtarifája 11,09 eurócent volt, amelyek 20 százalékkal több villamos energiát vételeztek az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiség. Az EU-n belül ez volt (a budapesti rezsicsökkentett után) a második legalacsonyabb ár, illetve Európa egészét nézve a harmadik legalacsonyabb.

Április fő vesztesei a következő fővárosok voltak a lakossági áramárak alapján, az egy évvel korábbi állapotra vetítve: 

• Athén: 7 százalékos drágulás, mert nőtt az áram ára, az energiaadó és az elosztási díj,
• Brüsszel és Dublin: 6 százalékos drágulás, mert nőtt az áram ára,
• Róma: 5 százalékos drágulás, mert nőtt az áram ára.

Máshol annál jobban jártak:

• Madridban 14 százalékkal esett a tarifa, mert olcsóbb lett az áram, kisebb lett az energiaadó és esett az áfa is.
• A 12 százalékos koppenhágai egységárcsökkenés az alacsonyabb energiaárnak és elosztási költségnek volt köszönhető.
• Londonban 8 százalékkal lett kisebb a tarifa, mert kisebb lett az áram ára és az energiaadó is.

Mi rángatja az áram árát? 

A villamos energia piaci árának eltérő alakulását részben az okozza, hogy az egyes országok más-más mértékben támaszkodnak az áramtermelésnél a földgázra – hívja fel a figyelmet a VaasaETT. Ha ugyanis drágul a gáz, azzal drágul a vele termelt villamos energia is. Emiatt például Olasz- és Görögországban a gáz ára kevésbé szól bele az áraméba. Ezzel szemben az Ibériai-félszigeten és az észak-európai országokban az áramtermelés nagyban támaszkodik a megújulókra.

A stockholmi lakosok a gáztarifák örök vesztesei

A svéd fővárosban kis számú, mindössze 50 ezer gázfelhasználót fajlagosan magas fix költséggel tud csak ellátni a szolgáltató. Emiatt ott tartósan magasak a bruttó végfelhasználói árak. A kilowattóránként 35,83 eurócentes stockholmi egységár az európai átlagnak több mint a háromszorosan volt áprilisban, a budapestinek pedig a tizenháromszorosa. A második legmagasabb tarifa Amszterdamé volt, majd Bern következett. A gázárakra is igaz, hogy a lakosság számára alacsonyabbak a közép-kelet-európai országokban, mint azoktól nyugatra, e téren áprilisban nem volt kivétel.

Szomorúan nézték a gázszámlát például

• Brüsszelben, ahol egy év alatt 31 százalékkal nőtt a háztartási tarifa, mert maga a gáz is drágult.
• Athénben, az ottani 28 százalékos növekedést a gáz drágulása mellett az energiaadó és az elosztási díj növekedése okozta.
• Bécsben az előbbi két tényező hozott 15 százalékos drágulást.
• Csak a gáz drágul a tarifán belül Rómában, ahol emiatt a tarifa 9 százalékkal lett nagyobb.
• És szintén a gáz miatt nőtt 7 százalékkal a római egységár.

Voltak további egységárnövekedések is. Viszont

• Tallinnban 9 százalékos olcsóbbodást hozott a gáz áresése és az elosztási díj csökkenése.
• Madridban pedig 8 százalékkal lett kisebb a tarifa azért, mert a kormány lefaragott az energiaadóból és az áfából.

A 27 fővárosból 12-ben nőtt a gáz egységára, 12-ben nem változott, és háromban esett áprilisban a lakosság számára. Fő hatásként a közel-keleti feszültségeket emeli ki a VaasaETT.