Háborús veszély az olajellátásban

 A háborús várakozásokat pénteken ismét felszította Bush elnök, amikor az ENSZ BT Irak lefegyverzésével kapcsolatos kötelességéről beszélt. A beszédet követően az amerikai olajárak 26 havi csúcsra szöktek, a márciusi jegyzés 96 centtel (2,8 százalékkal) emelkedve 35,12 dollár volt a Nymexen. Igaz - teszi hozzá a Bloomberg -, a drágulásban az egy hét alatt 11 százalékkal zuhant amerikai fűtőolajkészletek hírének is szerepe volt. Az elmúlt héten összesen 4,8 százalékkal emelkedett az olaj ára az USA-ban. Hasonló a helyzet a londoni olajtőzsdén is, ahol a brent minőség jegyzése 90 centtel (2,9 százalékkal), 32,34 dollárra nőtt.

Bár Irak jelentős olajtermelő, exportjának leállása önmagában nem rengetné meg a világpiacot. Kivitelét évek óta egyébként is szűk korlátok közé szorítja az ENSZ-embargó, s ha megmaradt szállításai is elakadnának, akár a szomszédos államokból, akár más térségekből pótolható a világpiacról emiatt hiányzó olaj.

Aggodalomra inkább az adhat okot, hogy a háborús konfliktus esetén az Öböl-térség más országainak olajkivitele is leállhat. Ismert, hogy Irak kilátásba helyezte: megtámadása esetén ismét lerohanja Kuvaitot. Bár a legtöbb szomszédos arab állam kijelentette, hogy fenntartja, sőt szükség esetén növeli olajexportját, már ma is kapacitásaik felső határán termelnek.

További gond, hogy a kieső olaj pótlása sem történhet meg egyik napról a másikra. Itt a fő szereplőnek Oroszország ígérkezik, amely ez irányú szándékát rendre hangoztatja is. Mintegy két éve az USA és Európa egyaránt számol vele mint stratégiai partnerrel. Ám hiába nő látványosan az oroszországi olajtermelés, szállításának felfuttatása egyelőre gondot okoz. Az országban több jelentős vezeték- és kikötőépítés folyik, de ezek - az Adria-Barátság projekt kivételével - aligha érnek be az idén. A meglévő exportútvonalak használata a szűkös kapacitások, valamint a szállítás távolságának és idejének hosszú volta az olajárak jelentős emelkedésével járna.

Magyarországon 2001-ben 6,8 millió tonna kőolajat használtak fel, ebből 5,8 millió tonna érkezett külföldről, jórészt Oroszországból.  Ha a világpiaci ár nő, azt minden bizonnyal követik a magyarországi importárak is. A kétéves költségvetés elfogadásakor a kormány 2001-2002-re átlag 25-30 dolláros olajárral kalkulált. A Magyar Nemzeti Bank 2003-as és 2004-es inflációs előrejelzésében 27,6 dolláros hordónkénti nyersolajárral számolt az év egészében a legutóbbi inflációs jelentés szerint. Ha ez év decemberében az előre jelzettnél egy dollárral lenne magasabb az olaj ára, az 0,08 százalékkal növelné az inflációt. Az államháztartás bevételeit csak áttételesebben érinti a kőolajár változása, inflációs hatásán keresztül képes a büdzsé átrendezésére. Az idei költségvetés tervezésekor 24,1 dolláros átlagos brentárral számoltak a Pénzügyminisztériumban - derül ki az uniós csatlakozás megalapozásához tavaly nyáron készített középtávú gazdaságpolitikai programból. A költségvetési törvény egyébként nem tartalmazza a tervezéshez használt feltételeket, így nincs is kötelezettség a költségvetés felülvizsgálatára. A mostani mértékű drágulás egyébként nem okoz jelentős eltéréseket a büdzsé számaiban. Minden, tízdollárnyi drágulás az olaj világpiaci árában közel egy százalékponttal emeli az infláció szintjét - becsülte meg korábban a pénzügyi tárca. Leginkább az üzemanyagok árának emelkedésén át tud beszivárogni a gazdaságba. (BHL-OG)