Döntöttek az UES feldarabolásáról
Az Egyesült Energiarendszerek (UES) igazgatótanácsa - amelyben a többségi tulajdonos állam mellett a külföldi befektetők képviseltetik magukat - egyhangúlag elfogadta azt a tervet, amelynek értelmében a részvénytulajdonosok meghatározott arányban átcserélhetik UES-részvényeiket a társaság tulajdonában lévő erőművek részvényeire. Lapbeszámolók szerint a kormány - amely az UES részvényeinek 52,5 százalékát birtokolja - nem vesz részt a részvénycserében, erőforrásait a hálózat működtetésére koncentrálja, amely továbbra is állami tulajdonban marad.
A tervek szerint leválasztják a társaságról annak mintegy hetven áramtermelő és -értékesítő egységét, továbbá regionális leányvállalatait. Az állami monopolcég felbontása az orosz árampiac felszabadításának alapvető feltétele, s egyben a külföldi befektetők megjelenését is ösztönzi az orosz villamosenergia-iparban.
A piac egyértelműen üdvözölte a döntést, az UES papírjainak árfolyama 40 százalékkal emelkedett az utóbbi napokban, s az elemzők is úgy látják, hogy az UES feldarabolása mérföldkő az orosz állami monopóliumok átalakításának folyamatában, s minta lehet például a Gazprom és az államvasutak átszervezésére is.
A lépést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgette, de magának az UES-nek is szüksége van rá. Létesítményeinek tízéves korszerűsítési programja ugyanis mintegy 20-35 milliárd dollárba kerülne, erre azonban - piaci feltételeket elváró - külföldi befektetők bevonása nélkül nemigen van pénze.
Az orosz árampiac felszabadításának másik fő, s így az IMF által napirenden tartott feltétele a költségeket tükröző áramárak kialakítása. Ez a gyakorlatban mintegy 100 százalékos áremelést jelent. (Ma egy kilowattóra áramért 1,2 centnek megfelelő összeget kell fizetni Oroszországban, az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank szerint a reális árszint viszont 2,3-2,5 cent.)
